2024 a munkaerő megtartásának éve, de készen állnak erre a vezetők?

2024. 02. 29., 18:10

Az [eureka] Consulting & Games idén harmadik alkalommal vágott bele a magyarországi vállalkozások képzés-fejlesztési tendenciáinak éves vizsgálatába. Idén 250 kitöltés alapján rajzolják fel a vállalati képzési trendeket az ország térképére. A válaszokból kiderül, hogy idén a megtartásé a főszerep, a vezetők kerülnek legjobban reflektorfénybe és az is, hogy a közepes méretű vállalkozások egy főre eső képzési költése több mint 50 százalékkal emelkedett 2023-hoz képest.

Bármennyire hihetetlen a pandémia óta szinte minden évben más lemez forgott a képzés-fejlesztési szektorban. A hibrid működés okozta kihívásokról egy szempillantás alatt tértünk át a turbulens gazdasági és munkakörnyezet okozta kihívások kezelésére, idén pedig végre szeretnénk kicsit lehorgonyozni és megtartani azt, ami és aki igazán fontos. Hogy pontosan hogyan és mire kell fókuszálni idén, kiderül a Képzés-Fejlesztési Körkép 2024 kiadványból!

Csöndes kilépők, változó hangsúlyok

Az elmúlt négy év megviselte a munkavállalókat és végletekig feszítette a szervezeteket – a háttérben meghúzódott a látens fluktuáció. A Gallup 2023-as felmérése szerint a látens fluktuáció valódi tényezővé vált: év végére az európai munkaerő 72 százaléka volt ebbe a kategóriába sorolható, átlagosan tehát a szervezeti létszám 3/4-ének érdekében kell a vezetőknek, menedzsmentnek vagy HR-nek olyan stratégiákat alkotni, mellyel az elköteleződés foka javítható. Egy tudatosan, az érintettek bevonásával felállított képzés-fejlesztési stratégia ebben nemcsak támogató, kiegészítő szereplő lehet, hanem valódi, hatékony eszközöket adhat a fejlődés élére álló kulcsembereknek: a vezetőknek.

Ezt a vállalkozások is felismerték, 2024-ben ugyanis a vezetők képzése kerül igazán fókuszba. A vállalkozások 79,7 százaléka fogja valamilyen módon a vezetőket képezni. A trendek azt mutatják, hogy a vezetők fejlesztése még évekig kiemelt terület lesz. Míg például a nagyvállalatok szinte kivétel nélkül képezik a vezetőiket, ez a kisvállalkozások esetén 70 százalék. És míg 1 évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a kkv szektor zászlajára tűzi az egyének fejlesztését, ebben az igyekezetben (és a turbulens gazdasági hatások következtében) a legkisebbek, úgy tűnik, lemaradtak.

Mennyi az annyi?

A képzési büdzsék szinte változatlanok az előző évekhez képest, mégis minden munkavállalói csoport nagyobb arányban részesül a céges képzésekből. Dr. Kalmár Péter, az [eureka] Consulting & Games alapítója a platformok sokszínűségének korát hozta el ez a változás.

Az e-learning és egyéni digitális fejlesztési eszközök egyre szélesebb hozzáférhetősége elentősen költséghatékonyabb a hagyományos képzési struktúráknál, és a költséggazdálkodás jegyében egyre népszerűbbek a globális online platformok, mint a Udemy, LinkedIn Learning vagy Coursera. Azt azonban csak a jövő fogja eldönteni, hogy az uniformizált képzési anyagok hatékonysága mennyire áll összhangban a céges fejlesztési célokkal és KPI-okkal, szemben a
drágább, de jobban szervezetre szabott szolgáltatásokkal.

A vállalkozások 51,4 százaléka alkalmaz e-learning platformot a képzések hatékony megvalósítása érdekében. Amíg az egyéni fejlesztési utak szinte korlátlanok (82,1 százalék) az 500 főt meghaladó cégeknél, addig ezt az 50 fő alatti szervezetek már nehezen engedhetik meg maguknak (25 százalék).

A kommunikáció még mindig dobogós helyen

A vállalkozások 74,3 százaléka úgy tervezi, hogy a vezetői készségek fejlesztése szerepelni fog az idei képzési témái között, de előkelő helyen szerepel a kommunikáció (59.5 százalék) és a csapaton belüli együttműködés is (58.1 százalék). Szopkó Beatrix, az [eureka] Consulting üzletágának vezetője szerint nem meglepő, hogy ilyen hangsúlyt kap a vezetők fejlesztése az idei évben.

„Bár a kulcsemberek nem csak a vezetők közül kerülhetnek ki, egy vezető elvesztése sokszor súlyosabban érinti a szervezetet, mint a beosztottak fluktuációja. Ezért került a fókuszba a vezetők fejlesztése és jóllétének előmozdítása. A szervezetek pedig a vezetőkön keresztül érik el részben a csapatok megtartását is, mivel a kilépések leggyakoribb oka a közvetlen vezetővel való munkakapcsolat. A vezetők visszajelzéseinek, stresszkezelésének, delegálásának, motivációs képességének, erősségeinek és egyéb vezetői technikáinak a fejlesztése, valamint a vezetői stílusok felismerésének és gyakorlati alkalmazásának fejlesztése nemcsak a vezetők hatékonyságát segíti, hanem közvetetten a csapattagok megtartását is.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 15., 19:05
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.
2025-12-12 17:10:00
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS