2024 a munkaerő megtartásának éve, de készen állnak erre a vezetők?

2024. 02. 29., 18:10

Az [eureka] Consulting & Games idén harmadik alkalommal vágott bele a magyarországi vállalkozások képzés-fejlesztési tendenciáinak éves vizsgálatába. Idén 250 kitöltés alapján rajzolják fel a vállalati képzési trendeket az ország térképére. A válaszokból kiderül, hogy idén a megtartásé a főszerep, a vezetők kerülnek legjobban reflektorfénybe és az is, hogy a közepes méretű vállalkozások egy főre eső képzési költése több mint 50 százalékkal emelkedett 2023-hoz képest.

Bármennyire hihetetlen a pandémia óta szinte minden évben más lemez forgott a képzés-fejlesztési szektorban. A hibrid működés okozta kihívásokról egy szempillantás alatt tértünk át a turbulens gazdasági és munkakörnyezet okozta kihívások kezelésére, idén pedig végre szeretnénk kicsit lehorgonyozni és megtartani azt, ami és aki igazán fontos. Hogy pontosan hogyan és mire kell fókuszálni idén, kiderül a Képzés-Fejlesztési Körkép 2024 kiadványból!

Csöndes kilépők, változó hangsúlyok

Az elmúlt négy év megviselte a munkavállalókat és végletekig feszítette a szervezeteket – a háttérben meghúzódott a látens fluktuáció. A Gallup 2023-as felmérése szerint a látens fluktuáció valódi tényezővé vált: év végére az európai munkaerő 72 százaléka volt ebbe a kategóriába sorolható, átlagosan tehát a szervezeti létszám 3/4-ének érdekében kell a vezetőknek, menedzsmentnek vagy HR-nek olyan stratégiákat alkotni, mellyel az elköteleződés foka javítható. Egy tudatosan, az érintettek bevonásával felállított képzés-fejlesztési stratégia ebben nemcsak támogató, kiegészítő szereplő lehet, hanem valódi, hatékony eszközöket adhat a fejlődés élére álló kulcsembereknek: a vezetőknek.

Ezt a vállalkozások is felismerték, 2024-ben ugyanis a vezetők képzése kerül igazán fókuszba. A vállalkozások 79,7 százaléka fogja valamilyen módon a vezetőket képezni. A trendek azt mutatják, hogy a vezetők fejlesztése még évekig kiemelt terület lesz. Míg például a nagyvállalatok szinte kivétel nélkül képezik a vezetőiket, ez a kisvállalkozások esetén 70 százalék. És míg 1 évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a kkv szektor zászlajára tűzi az egyének fejlesztését, ebben az igyekezetben (és a turbulens gazdasági hatások következtében) a legkisebbek, úgy tűnik, lemaradtak.

Mennyi az annyi?

A képzési büdzsék szinte változatlanok az előző évekhez képest, mégis minden munkavállalói csoport nagyobb arányban részesül a céges képzésekből. Dr. Kalmár Péter, az [eureka] Consulting & Games alapítója a platformok sokszínűségének korát hozta el ez a változás.

Az e-learning és egyéni digitális fejlesztési eszközök egyre szélesebb hozzáférhetősége elentősen költséghatékonyabb a hagyományos képzési struktúráknál, és a költséggazdálkodás jegyében egyre népszerűbbek a globális online platformok, mint a Udemy, LinkedIn Learning vagy Coursera. Azt azonban csak a jövő fogja eldönteni, hogy az uniformizált képzési anyagok hatékonysága mennyire áll összhangban a céges fejlesztési célokkal és KPI-okkal, szemben a
drágább, de jobban szervezetre szabott szolgáltatásokkal.

A vállalkozások 51,4 százaléka alkalmaz e-learning platformot a képzések hatékony megvalósítása érdekében. Amíg az egyéni fejlesztési utak szinte korlátlanok (82,1 százalék) az 500 főt meghaladó cégeknél, addig ezt az 50 fő alatti szervezetek már nehezen engedhetik meg maguknak (25 százalék).

A kommunikáció még mindig dobogós helyen

A vállalkozások 74,3 százaléka úgy tervezi, hogy a vezetői készségek fejlesztése szerepelni fog az idei képzési témái között, de előkelő helyen szerepel a kommunikáció (59.5 százalék) és a csapaton belüli együttműködés is (58.1 százalék). Szopkó Beatrix, az [eureka] Consulting üzletágának vezetője szerint nem meglepő, hogy ilyen hangsúlyt kap a vezetők fejlesztése az idei évben.

„Bár a kulcsemberek nem csak a vezetők közül kerülhetnek ki, egy vezető elvesztése sokszor súlyosabban érinti a szervezetet, mint a beosztottak fluktuációja. Ezért került a fókuszba a vezetők fejlesztése és jóllétének előmozdítása. A szervezetek pedig a vezetőkön keresztül érik el részben a csapatok megtartását is, mivel a kilépések leggyakoribb oka a közvetlen vezetővel való munkakapcsolat. A vezetők visszajelzéseinek, stresszkezelésének, delegálásának, motivációs képességének, erősségeinek és egyéb vezetői technikáinak a fejlesztése, valamint a vezetői stílusok felismerésének és gyakorlati alkalmazásának fejlesztése nemcsak a vezetők hatékonyságát segíti, hanem közvetetten a csapattagok megtartását is.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS