2021. november: 4 millió 677 ezer foglalkoztatott

2022. 01. 05., 09:48

2021 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 677 ezer fő, a munkanélküliek száma 179 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Munkanélküliség

2021. szeptember–novemberben a 15–74 éves munkanélküliek száma 25 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent éves összevetésben. A férfiak körében a munkanélküliek száma 87 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 90 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék volt.

A 15–24 éves munkanélküliek száma kismértékben (37 ezer főre) csökkent, munkanélküliségi rátájuk nem változott, 11,9 százalék volt. Az összes munkanélküli ötöde a fiatalok közül került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,6 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 35,0 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2021. november végén 242 ezer fő volt, ez év/év alapon 18,3 százalékos csökkenést jelent.

Foglalkoztatottság

2021. szeptember–novemberben a foglalkoztatottak létszáma éves összevetésben 70 ezer fővel, 4 millió 687 ezer főre emelkedett. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88 ezerrel nőtt, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 14 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 580 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,0 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 6 ezer fővel, 2 millió 428 ezer főre mérséklődött, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,8 százalékponttal, 78,5 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 48 ezerrel, 2 millió 152 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. (Ebben szerepe van a módszertan megváltozásának, l. alább.)

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal, 27,8 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 87,9 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 64,4 százalékra emelkedett. (KSH)

Módszertan

Foglalkoztatott, aki a kérdezés hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott.

2021. január 1-jétől a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre. (Vagyis a munkájuktól a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távollevők.) A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosulnak.

Munkanélküli, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg, vagy – a gyermekgondozási ellátás igénybevétele esetén – tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Az a foglalkoztatottnak nem minősülő személy, aki már talált munkát, amelyben 90 napon belül dolgozni kezd, csak abban az esetben számít munkanélkülinek, ha – adott esetben – két héten belül munkába tudna állni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS