2021. november: 4 millió 677 ezer foglalkoztatott

2022. 01. 05., 09:48

2021 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 677 ezer fő, a munkanélküliek száma 179 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Munkanélküliség

2021. szeptember–novemberben a 15–74 éves munkanélküliek száma 25 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent éves összevetésben. A férfiak körében a munkanélküliek száma 87 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 90 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék volt.

A 15–24 éves munkanélküliek száma kismértékben (37 ezer főre) csökkent, munkanélküliségi rátájuk nem változott, 11,9 százalék volt. Az összes munkanélküli ötöde a fiatalok közül került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,6 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 35,0 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2021. november végén 242 ezer fő volt, ez év/év alapon 18,3 százalékos csökkenést jelent.

Foglalkoztatottság

2021. szeptember–novemberben a foglalkoztatottak létszáma éves összevetésben 70 ezer fővel, 4 millió 687 ezer főre emelkedett. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88 ezerrel nőtt, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 14 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 580 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,0 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 6 ezer fővel, 2 millió 428 ezer főre mérséklődött, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,8 százalékponttal, 78,5 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 48 ezerrel, 2 millió 152 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. (Ebben szerepe van a módszertan megváltozásának, l. alább.)

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal, 27,8 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 87,9 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 64,4 százalékra emelkedett. (KSH)

Módszertan

Foglalkoztatott, aki a kérdezés hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott.

2021. január 1-jétől a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre. (Vagyis a munkájuktól a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távollevők.) A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosulnak.

Munkanélküli, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg, vagy – a gyermekgondozási ellátás igénybevétele esetén – tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Az a foglalkoztatottnak nem minősülő személy, aki már talált munkát, amelyben 90 napon belül dolgozni kezd, csak abban az esetben számít munkanélkülinek, ha – adott esetben – két héten belül munkába tudna állni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS