Tömegesen dolgoznának itthonról külföldre a magyar informatikusok

2022. 08. 16., 18:22

Egy magyar informatikusok körében készült friss felmérés eredményei szerint a hazai IT-szakemberek jóval nagyobb arányban szeretnének élni az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint amennyire ezt a hazai munkáltatók számukra jelenleg lehetővé teszik. Ezért egyre többen fontolgatják, hogy külföldi munkáltatónak dolgozzanak itthonról távmunkában vagy digitális nomádként. A külföldi cégek leginkább a magasabb fizetések, érdekesebb szakmai kihívások és a jobb karrierkilátások miatt vonzóbbak a „virtuális kivándorlást” fontolgató informatikusok számára a hazai vállalatoknál.

A távmunka különböző formái a pandémia alatt az egyik legmeghatározóbb munkavégzési formává váltak a hazai informatikusok körében, és többségük annyira megkedvelte a részleges vagy teljes home office-t vagy a digitális nomádként való munkát, hogy legfeljebb heti néhány napra térne vissza az irodába – derül ki a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és az IVSZ megbízásából a GINOP-3.1.1 (Programozd a jövőd!) kiemelt projekt keretében készült kutatásból. Az Oktatási Hivatal által fenntartott Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR) szereplő felsőfokú IT-végzettséggel rendelkező szakemberek közül 622 fő töltötte ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány felmérését.  

Megugrott itthon a távmunkázó informatikusok aránya 

Míg a világjárványt megelőzően a válaszadók 62 százaléka kizárólag az irodában dolgozott, addig a pandémia idején ez az arány 13 százalékra csökkent, míg a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (37 százalékra) növekedett. Alacsony bázisról ugyan, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként történő munkavégzés is: a pandémia előtti 1,7 százalékról 5,8 százalékra nőtt. Megnégyszereződött (28,5 százalékra) a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés is (amikor a munkavállalók alapvetően otthonról dolgoznak, de heti egy-két napot az irodában is eltöltenek). Tízből kilenc válaszadó számára munkakeresés esetén fontos, hogy a megpályázott munkakör végezhető legyen távmunkában is. Csaknem kétharmaduk pedig már legalább egyszer visszautasított olyan állásajánlatot, amely nem biztosította a távmunka lehetőségét. 

Az ideális munkavégzési formára vonatkozó kérdésre szinte minden válaszadó (93 százalék) említette a távmunka valamilyen formáját, és mindössze 3 százalék szeretne kizárólag irodai környezetben dolgozni. Jelenleg is magas, de a lezárások idején tapasztalt 37 százalékos aránynál alacsonyabb a kizárólag otthonról dolgozni vágyók aránya (24 százalék), ugyanakkor ötször annyian (csaknem a válaszadók harmada) szeretnének digitális nomádként dolgozni, mint ahány válaszadónak erre jelenleg lehetősége nyílik (és 17-szer többen, mint ahányan a pandémia előtt így dolgoztak).   

Rugalmasságuk miatt is vonzóbbak lehetnek a külföldi munkáltatók

Az IVSZ által már évek óta a hazai digitális gazdaság fejlődésének egyik legfőbb hátráltató tényezőjeként azonosított informatikai szakemberhiány szempontjából különösen aggasztó, hogy személyes jövőjük tervezésekor sokkal magasabb arányban terveznek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint hazai munkáltatónak/megbízónak.

Ennek egyik magyarázata lehet, hogy több esetben is jelentős ellentmondás feszül a személyes vágyak és a hazai munkaerőpiaci trendekre vonatkozó várakozások között. Miközben például egy ideális világban a válaszadók mintegy harmada szeretne digitális nomádként dolgozni hazai munkáltatónak/megbízónak, viszont mindössze 18 százalék tartja valószínűnek, hogy ez a forma Magyarországon a következő 10 évben széles körben elterjed.

Noha a leginkább vágyott foglalkoztatási forma esetében csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként történő munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolniuk, akkor tízből kilencen dolgoznának ilyen formában. Egyelőre mégsem a távmunka lehetőségét, hanem a magasabb jövedelmet, a jobb életminőséget és karrierlehetőségeket nevezték meg a külföldi munkavállalás, illetve az itthonról külföldre történő munkavégzés mellett szóló érvként a legtöbben.

Ezzel éles kontrasztot mutat az e foglalkoztatási formák hazai elterjedésére vonatkozó várakozásuk: feleannyian gondolják, hogy a home office, és harmadannyian, hogy a digitális nomádként való munka a hazai munkaerőpiacon is elterjed a következő évtizedben, mint ahányan globális jelenségként azonosítják ezek várható elterjedését.

Komoly munkaerőhiányt okozhat itthon a virtuális kivándorlás

Az itthonról külföldre történő munkavégzést, vagyis a „virtuális kivándorlást” növelheti, ha a hazai munkáltatók nem mutatnak nagyobb rugalmasságot az atipikus foglalkoztatási formák elérhetővé tételét illetően. A tényleges vagy távmunkában történő külföldi munkavállalásról a válaszadó IT-szakemberek háromnegyede vélte úgy, hogy az a hazai informatikushiány további bővülésével fenyeget.

Pedig a válaszadó informatikusok többsége már jelenleg is jelentős problémaként azonosítja az IT szaktudással rendelkező hazai munkavállalók hiányát. Az informatikus mérnökökből és IT szakemberekből az IVSZ korábbi kutatása alapján két évben belül 26 ezer fős hiány mutatkozhat Magyarországon annak dacára, hogy az informatikusok hiányának mérséklését több kormányzati intézkedés és piaci kezdeményezés (pl. az ún. bootcamp képzések elindulása) is célozta.

A hazai munkáltatók is jól járhatnak a digitális nomádokkal

Az IVSZ szerint a digitális nomaditás terjedése egyben lehetőség is lehet a szakemberhiány részbeni csökkentéséhez, hiszen az atipikus formában dolgozó hazai informatikusok egyszerre több munkáltatónak is tudnak munkát végezni, másrészt ennek elterjedése révén a hazai munkáltatók számára is megnyílik a lehetőség külföldi munkavállalók alkalmazása előtt, ami ugyancsak segíthet a hiány mérséklésében. Az IVSZ a közelmúltban elkészítette az Összefogás a digitális Magyarországért című vitairatot, amely a digitális munkaerőhiány enyhítésére és a kkv-k fejlesztésére is tartalmaz konkrét javaslatokat.

A kutatásba bevont hazai informatikai szakemberek közül a legnagyobb arányban az egyetemi képzéseknek a piaci kereslethez való jobb illeszkedését látják az informatikushiányra való megoldásnak, több mint kétharmaduk pedig a programozás köznevelésben való elterjesztésében, az algoritmizáló gondolkodás oktatásában, illetve a szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős minőségi fejlesztésében lát lehetőséget.

A Digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei című kutatás zárótanulmánya erről a linkről tölthető le.

IVSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.
2024-04-23 10:10:00
Kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.