Eurótízmilliókkal támogatja az EU egy hidrogén-elektromos repülőgép piacra vezetését

Eurótízmilliókkal támogatja az EU egy hidrogén-elektromos repülőgép piacra vezetését
Gábor János  |  2025. 11. 07., 14:10

A ZeroAviát az Európai Unió Innovációs Alapja dobta meg egy nagyobb összeggel. A projekt célja, hogy a hidrogén-elektromos repülőgép 1–2 éven belül elérje a kereskedelmi alkalmazás szintjét.

A brit-amerikai ZeroAvia újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a zéró kibocsátású repülőgép piacra vezetése felé vezető úton. A vállalat 21,4 millió eurós (közel 8,3 milliárd forintos) finanszírozást nyert el az Európai Unió Innovációs Alapjától.

A támogatás célja, hogy a cég előmozdítsa a hidrogén-elektromos hajtásláncok fejlesztését, és előkészítse azok kereskedelmi bevezetését.

A projektben a ZeroAvia 15 darab Cessna Caravan típusú repülőgépet alakít át a saját fejlesztésű, ZA600 típusú hidrogén-elektromos hajtóműveivel. Emellett 15 norvég repülőtéren hidrogéntöltő és -tároló infrastruktúra épül ki, ami a világ legnagyobb zéró kibocsátású repülési hálózatát hozza létre.

A cég szerint az új hajtóművek több mint 95 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a légi teherszállításban is kiválthatják a kerozinnal működő turbólégcsavaros gépeket.

A kezdeményezés nemcsak a repülőgépeket érinti, hanem az komplett repülőtéri infrastruktúrát is, hiszen a hidrogénalapú üzemanyag-rendszer kiépítése kulcsfontosságú részét képezi ennek a projektnek, amelynek immáron az EU is komoly támogatója lett.

Piacra tart a hidrogén-elektromos repülőgép, indul az ODIN projekt

A fejlesztés az ún. ODIN projekt része, amely azt vizsgálja, hogy műszaki és gazdasági értelemben mennyire életképes a hidrogén-elektromos technológia a kereskedelmi repülésben. A program célja, hogy alapot teremtsen a szélesebb körű alkalmazásnak – Norvégiában, az EU-ban és más régiókban is.

A ZeroAvia bejelentette, hogy a projekt illeszkedik az EU „Stratégiai Technológiák Európai Platformja” (STEP) kezdeményezésének céljaihoz. A cég elnyerte a „STEP Seal” minősítést is, amelyet az Európai Bizottság kulcsfontosságú technológiákra irányuló befektetéseknek szokott adományozni.

A ZeroAvia hidrogén-elektromos hajtáslánca, a ZA600, üzemanyagcellák segítségével alakítja elektromos energiává a hidrogént. A rendszer első tesztrepülését 2023. január 19-én hajtották végre egy 19 üléses Dornier 228-as repülőgéppel.

A vállalat azóta földi teszteknek veti alá a véglegesített hajtóművet, és ezzel párhuzamosan tanúsítási eljárások kialakításában működik együtt a brit Polgári Légiközlekedési Hatósággal, illetve az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatallal.

EU-támogatás, globális célok

„Az EU Innovációs Alapja rendkívül versenyképes. A pályázatoknak szigorú értékelési folyamaton kell átmenniük, és világosan bizonyítaniuk kell, hogy rövid távon képesek csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását” – hangsúlyozta Val Miftakhov, a ZeroAvia vezetője.

„Ez a projekt kivételes példája annak, hogy hogyan lehet hatékonyan működtetni egy széles körű hidrogén-elektromos repülőgép-hálózatot, amely Norvégia-szerte alapvető árukat juttat el emberekhez és vállalkozásokhoz – mindezt a hagyományos repülés környezetterhelése nélkül.”

A ZeroAvia fejlesztése nemcsak újabb lépést jelent a hidrogén alapú repülés felé, hanem egy átfogó európai cél, a tiszta energiára épülő közlekedési rendszerek megvalósítását is szolgálja. Az első járatokat várhatóan 2028-ban helyezik üzembe.

A címlapkép illusztráció. Forrás: ZeroAvia

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS