Bebizonyították, hogy a városokban sokkal hatékonyabban lehetne csomagot szállítani, ha nem hagyományos, hanem egyes madarak felépítése alapján újragondolt drónokra bíznánk a kézbesítést.
A Surrey Egyetem mérnökei olyan új drón fejlesztésén dolgoznak, amelyhez a természet, pontosabban a ragadozó madarak adták az ötletet. A kutatók a repülési adatok és a gépi tanulás kombinációjával tesztelik a technológiát, amellyel új lendületet kaphat a városi csomagkézbesítés drónok segítségével.
A brit tudósok a ragadozó madarak mozgékonyságából merítenek ihletet, hogy kifejlesszenek egy új típusú merevszárnyú drónt, amely a jövőben sűrűn beépített városi környezetben is képes navigálni csomagszállítás vagy nehezen megközelíthető tengeri szélerőművek ellenőrzése céljából.
A Learning2Fly néven futó projekt célja, hogy átlépje a hagyományos drónok legfőbb korlátait, különösen olyan környezetekben, ahol szűk a tér és kiszámíthatatlanok a szélviszonyok.
A szokványos, forgószárnyas drónokkal ellentétben – amelyek ugyan rendkívül jól manővereznek, de nagy az energiaigényük – a merevszárnyú drónok energiahatékonyabbak és hosszabb távokat képesek megtenni, így ideálisak például tengeri szélturbinák ellenőrzésére.
Ezekből a járművekből viszont általában hiányzik a mozgékonyság, amely biztonságos és pontos repülést tesz lehetővé turbulens vagy zsúfolt légtérben. A tudósok projektje az aerodinamikai szárnyhatások kihasználásával teremtenek új drónosztályt, amely jobban irányítható és rugalmasabban alkalmazkodik.
„A ragadozó madarak hihetetlenül pontos manőverekre képesek összetett környezetben, és mi ezeket a tapasztalatokat használjuk ki, hogy a merevszárnyú drónokat okosabbá, agilisabbá és alkalmasabbá tegyük magas épületekkel teli városokban vagy gyorsan változó szélviszonyok között” – magyarázta a közleményben Dr. Olaf Marxen, az egyetem kutatója.
Hangsúlyozta: a csapat kísérleti repülési adatokat kombinál gépi tanulással, hogy a drónok valós időben előre jelezzék és irányítsák a mozgásukat, utánozva a madarak jellegzetes repülési pályáját.
A bonyolult számítógépes szimulációk helyett a kutatók valós kísérletek során tesztelik a manővereket a Surrey mozgáskövető laboratóriumában. Már több könnyű prototípust megépítettek és kipróbáltak, köztük olyanokat is, amelyeket kereskedelmi forgalomban kapható játékrepülőkből alakítottak át.
Ezek mozgását 3D-ben rögzítik a fedélzeti szenzorok és a nagy sebességű kamerák. Az így gyűjtött adatokat gépi tanulási modell dolgozza fel. Ez lehetővé teszi a csapat számára, hogy a drónok viselkedését anélkül jelezzék előre, hogy hagyományos aerodinamikai szimulációkra kellene támaszkodni.
„Alázatra int, hogy a fejlett gépek és technológiák korszakában még mindig a természethez – és a Föld egyik legrégebbi élő fajcsoportjához – fordulunk inspirációért” – összegezte a kutatás tanulságait Owen Wastell doktorandusz hallgató, a projekt egyik vezetője.
A címlapkép illusztráció. Fotó: Freepik
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.