A parkolórobotok közel nulla késleltetésű vezeték nélküli kapcsolat révén mozognak. A rendszer meglévő parkolóházakban irányít egyszerre több járművet.
Az automatizált parkolórobotok kilépnek a sci-fi kategóriából, és megjelennek a mindennapi életben – ígéri az a Dél-Koreában bevezetett megoldás, amely nem csak hardver szintjén káprázatos: arról is árulkodik, hogy a megbízható kapcsolódás mennyire meghatározó eleme a nagyléptékű üzemeltetésnek.
A koreai HL Robotics Parkie nevű rendszere a szűk és zsúfolt parkolókban csökkenti a parkolással járó terheket: a sofőröknek nem kell helyet keresniük, mert a robotok átveszik az irányítást a jármű felett, és önállóan a megfelelő pozícióba mozgatják. A parkolórobot legnagyobb előnye üzemeltetési szempontból az, hogy nem, vagy csak alig igényel módosítást a meglévő infrastruktúrán.
A rendszer immáron valós parkolási létesítményekben működik. Egyszerre több robot mozgatja az autókat, miközben folyamatosan kapcsolatban maradnak egymással és a központi irányítással – mutatta be a projekt amerikai partneres, az adatforgalomért felelős Cisco Industrial IoT.
A kihívást nem kizárólag a mechanikai működés jelenti, hanem az is, hogy a robotok minden pillanatban elérhetőek maradjanak a sok betonból álló, többszintes parkolóházakban.
Ilyen környezetben egy rövid kommunikációs szakadás is leállást vagy biztonsági kockázatot okozhat. Éppen emiatt az ipari szintű vezeték nélküli hálózat a rendszer tervezésének központi eleme. A Parkie működésének alapja egy olyan vezeték nélküli gerinchálózat, amely lehetővé teszi a robotok mozgásának összehangolását, a parancsok fogadását és az állapotadatok valós idejű továbbítását.
A parkolórobotok folyamatos, alacsony késleltetésű kommunikációra támaszkodnak, pontos helyadatok alapján dolgoznak, egymáshoz igazítják a mozgásukat, és azonnal reagálnak a változásokra.
A parkolóházak viszont igen nehéz környezetnek mondhatók a vezeték nélküli hálózatok szempontjából: a vastag betonfalak, a fémszerkezetek, a mozgó járművek és a változó elrendezések megzavarhatják a hagyományos Wi-Fi kapcsolatokat.
A HL Robotics ezért a Cisco „Ultra-Reliable Wireless Backhaul” (rendkívül megbízható vezeték nélküli gerinchálózat) technológiáját használja a megszakítás nélküli kommunikációhoz. Ezt a megoldást ipari környezetekhez tervezték, ahol a jelkimaradás vagy a késleltetés növekedése nem elfogadható.
A rendszer közel nulla késleltetést és adatvesztés nélküli kommunikációt biztosít.
A robotok mozgás közben is kapcsolatban maradnak, miközben a hálózat a hozzáférési pontok között „make-before-break” módszerrel vált, amit azt jelenti, hogy az új kapcsolat már azelőtt létrejön, hogy a korábbi megszűnne, vagyis a robotok a lefedett zónák közötti térben sem veszítik el az összeköttetést.
A többútvonalas működés a nagy prioritású adatforgalmat egyszerre több útvonalon és frekvencián továbbítja. Ez csökkenti az adatcsomagok elvesztésének kockázatát akkor is, amikor egyszerre több robot mozog, vagy amikor változnak a rádióhullámos körülmények.
A Cisco hálózati megoldása valós időben figyeli a hálózat állapotát, és lényegében ez teszi lehetővé, hogy a parkolórobotok egyáltalán rendben képesek működni. A beépített felügyeleti eszközök naplózzák az adatokat, így egy esetleges zavar esetén az üzemeltetők gyorsan azonosítják, hol, illetve mikor jelentkezett a probléma, és a rendszer leállítása nélkül reagálhatnak.
A Parkie különféle parkolási létesítményekhez alkalmazkodik, a kisebb garázsoktól a nagyobb kereskedelmi parkolóházakig. A robotflották néhány egységtől több mint tíz, egyszerre működő robotig bővíthetők.
A parkolórobotok pontos pozicionálást végeznek, csökkentik az ajtósérülések kockázatát, és lehetővé teszik, hogy az autók sokkal közelebb parkoljanak egymáshoz.
Ez anélkül növeli a kapacitást, hogy a fizikai teret bővíteni kellene.
A rendszer a parkoláson túl egy szélesebb ipari irányt is tükröz. Ahogy a robotok megjelennek a közösségi infrastruktúrában, a vezeték nélküli kapcsolat megbízhatósága ugyanolyan meghatározóvá válik, mint a mechanikai kialakítás.
Címlapkép: HL Robotics
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.