Már nem álom: nagyteljesítményű belsőégésű motort hajt a hidrogén

Már nem álom: nagyteljesítményű belsőégésű motort hajt a hidrogén
2023. 09. 11., 15:52

Egy új technológia lehetővé teszi, hogy a hidrogén közvetlenül a hengerekbe fecskendezve fejtsen ki, az eddig ismertnél nagyobb hatást. Az áttörés rámutat, hogy a hétköznapi meghajtásokkal rokon megoldás kombinálható tiszta energiaforrással, ami így nagy teljesítményre képes és tömegcikké válhat.

A világ a karbonsemlegesség elérése érdekében a zöld üzemanyagokra való áttérésre törekszik, és a hidrogén támogatása az egyik legjobb stratégia a cél elérése érdekében. Dél-koreai kutatók most meg is alkottak egy új alternatívát a gépkocsik hidrogénmotorjára. Ebben a formában minden korábbinál életképesebbnek tűnik az elképzelés, hogy a hidrogén meghajtású személyautók tömeggyártásba kerüljenek.

A Korea Institute of Machinery and Materials (KIMM) a Hyundai-Kia Motor Company-val (HMC) közös Zéró Karbon Motorkutatási Laboratóriumban fejlesztette ki az új hajtásláncot, ami egy kétliteres, közvetlen befecskendezéses motor, és teljes egészében hidrogén üzemanyaggal működik. A tudósok állítása szerint „egy olyan gazdaságos technológia született, ami segíthet a járművek fő energiaforrásaként használt fosszilis üzemanyagok szénmentes hidrogénüzemanyagokkal történő helyettesítésében”.

Young Choi, a KIMM mobilitási energiakutatási részlegének vezető kutatója és csapata a ScienceDirect folyóiratban publikálta az eredményeket. A tanulmány alapvetése az, hogy az ismert belsőégésű, de hidrogén üzemanyagot használó, ún. portbefecskendezéses motorok nem elég hatékonyak. A levegővel való keverés után égetik el a hidrogént, ami a henger helyett egy szívónyíláson keresztül jut a rendszerbe. Ennek a felépítésnek hála tiszta üzemű motorról beszélhetünk, viszont az égéstérbe jutó levegő mennyisége lecsökken az égéstérben gázhalmazállapotban jelen lévő hidrogén által elfoglalt hely miatt. Innen az alacsonyabb üzemanyag-hatékonyság és a rosszabb motorteljesítmény.

A probléma orvoslására a kutatók nagynyomású hidrogént fecskendeztek, közvetlenül az égéstérbe. „Ez a módszer olyan előkeveréses égést alkalmaz, ami ultrakönnyű égést tesz lehetővé, és nagy előnye, hogy nincs szivattyúzásból eredő veszteség, hiszen a teljesítményt a befecskendezett üzemanyag mennyisége szabályozza - a beszívott levegő fojtása nélkül” – magyarázza a tanulmány. A leírás szerint a szívócsőben ráadásul nincs hidrogéngáz, így nem fordulhat elő visszagyulladás, ami a hidrogénüzemű motoroknál gyakori tulajdonság. További előny, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten történő égés alacsony nitrogén-oxid-kibocsátást és jó termikus hatásfokot eredményez.

A csapat szerint az újonnan kifejlesztett hidrogénmotorral a benzinmotorokhoz képest 98 százalékkal csökkenthető a szén-dioxid emisszió és 90 százalékkal a finompor-kibocsátás. Ez az eredmény teljes mértékben megfelel az Európai Unió nulla károsanyag-kibocsátású autókra vonatkozó előírásainak.

A csapat célja az, hogy a motort széleskörű tesztelésnek vesse alá, és hosszú távon is ellenőrizze a tartósságát. Azt is fel fogják tárni, hogy a technológia személygépkocsik, haszongépjárművek és villamosenergia-termelő erőművek számára egyaránt kifejleszthető-e.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Fotó: Hyundai

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 03., 15:20
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS