A gyakorlatilag mindenki által használt GPS megoldásait adhatja át a múltnak egy új navigációs rendszer. A meglévő műholdakat és a járművekbe eleve beépített kamerákat használja.
GPS nélkül vezetni ma már szinte elképzelhetetlen, de a Surrey Egyetem új mesterséges intelligenciája véget vethet a népszerű rendszer diadalmenetének. A brit kutatók egy olyan mesterséges intelligencián alapuló eszközt fejlesztettek ki, amely még a sűrűn és nagyobb magasságban beépített városok utcáin is képes pontosan meghatározni egy készülék helyzetét – annak ellenére, hogy ezekben a zónákban a műholdjelek gyakran gyengék vagy egyenesen elérhetetlenek.
A Pose-Enhanced Geo-Localisation (PEnG) nevű rendszer a tesztelés során 22 méterre csökkentette a hagyományos GPS-ek átlagosan 734 méteres helymeghatározási hibáit.
A PEnG úgy képes erre a forradalmi teljesítményre, hogy műholdfelvételeket vet össze utcaszintű képekkel, így sokkal, de sokkal pontosabban képes meghatározni a készülék helyzetét, illetve azt is, hogy a jármű milyen irányban áll.
Az IEEE-ben közölt tanulmány szerint folyamat kétlépcsős: a PEnG először utcaszinten határozza meg a helyzetet, majd finomítja az eredményt a relatív helyzetbecslés segítségével, amely kiszámítja a kamera irányát. A tudósok kiemelték: a módszer egy egyszerű, egylencsés kamerával is működik – olyannal, amilyet gyakran beépítenek a járművekbe –, szóval a rendszer könnyen elérhető és alkalmazható a jövőben.
Hangsúlyozták azt is, hogy a GPS lefedettség megbízhatatlan például alagutakban, magas házakkal teli városrészekben és rossz adatkapcsolattal rendelkező térségekben, ezért a PEnG-et éppen ilyen helyzetekre tervezték.
„A műhold- és utcaszintű képek kombinálásával a PEnG olyan pontosságot ér el, amelyet korábban GPS nélkül elérhetetlennek tartottak. Ezzel új lehetőségek nyílnak az önvezető járművek és intelligens navigációs eszközök számára” – vezette le Tav Shore, a Surrey mesterséges intelligenciával és számítógépes látással foglalkozó doktorandusza.
„A PEnG GPS nélkül is működik, így ideális a gyors, kiszámíthatatlan helyzetekben. Pontosan ilyen rugalmasságra van szükség a következő generációs önvezető járművek és robotok számára, amelyek kihívást jelentő környezetben működnek” – fűzte hozzá dr. Simon Hadfield, az autonóm rendszerek docense.
A globális GPS-függőség olyan mértékűvé vált, hogy a kimaradások vagy a jelek zavara súlyos következményekkel járhat, hiszen a logisztikától és szállítmányozástól a repülésen át a védelemig számos iparág függ a pontos navigációtól.
A GPS-jelek azonban sebezhetők. Magas épületek, alagutak, zavaróberendezések vagy akár légköri körülmények is okozhatnak fennakadást.
A PEnG viszont GPS-mentes alternatívát kínál, amellyel a navigáció megbízhatóbbá és ellenállóbbá válhat. Az a képesség pedig, hogy GPS nélkül is pontosan meg tudjuk határozni a helyzetet, alapot teremt okosabb és ellenállóbb autonóm rendszerekhez, amelyek a legelzártabb környezetekben is működhetnek.
A fejlődés gyorsítása érdekében a kutatók nyílt forráskódúvá tették az eredményeiket, így világszerte meghívják a fejlesztőket és mérnököket, hogy bátran építsenek a munkájukra új rendszerek tervezése közben.
A címlapkép illusztráció. Fotó: Freepik
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”