A gépi látás új dimenziója: négyszer gyorsabban érzékeli a veszélyt, mint az emberi sofőr

A gépi látás új dimenziója: négyszer gyorsabban érzékeli a veszélyt, mint az emberi sofőr
Gábor János  |  2026. 02. 11., 14:20

Bemutattak egy új hardveres megoldást, amely gyorsabb reakciót ígér autonóm rendszerekben. A fejlesztést önvezető autókban, drónokban és robotokban is tesztelték.

Egy nemzetközi kutatócsoport új biztonsági rendszert mutatott be autonóm gépek számára, amely gyorsabban reagál a veszélyre, mint az emberi agy. A tanulmány szerint a fejlesztés autókban, drónokban és robotokban is javíthatja a biztonságot.

A kutatásról írt, Nature-ben publikált tanulmány részletesen levezeti, hogy a kínai, brit, hongkongi, szaúdi és amerikai tudósok hogyan építettek közös erővel egy hardveralapú „reflexet”, amely felgyorsítja az automatizált vezetési döntéseket.

A cél az volt, hogy csökkentsék azt az időtartamot, ami a vizuális adatok feldolgozása és a gépi reakció között telik el.

A robotikában és az önvezető technológiákban régóta fennálló probléma, hogy a gépek lassabban értelmezik a látottakat, mint az emberek. Körülbelül 80 kilométer/órás sebességnél egy automatizált jármű nagyjából 0,5 másodperc alatt reagál egy akadályra, ami mintegy 13 méteres haladást jelent fékezés előtt. Az emberi agy ezzel szemben körülbelül 0,15 másodperc alatt reagál.

Óriási és életbevágó különbség, amit még fejlett processzorok mellett sem könnyű reprodukálni, hiszen egy nagy felbontású kép képkockánkénti elemzése időigényes feladat. A számítógépeknek meg kell határozniuk, mi az, ami mozog, merre tart, és jelent-e veszélyt. Ez a késés aggodalmakat vet fel a kiszámíthatatlan környezetben működő robotok, drónok és autonóm járművek biztonságával kapcsolatban.

Hardveres „reflex” utánozza az emberi sofőr látását

A kutatócsoport nem kizárólag szoftveres, hanem hardverszintű fejlesztésekkel akarta kezelni a fent leírt a problémát, hogy ezáltal gyorsabb döntéshozatalt érjenek el, anélkül, hogy teljesen újraterveznék a meglévő kamerarendszereket.

A tudósok az emberi látás működéséből indultak ki. Az emberi agy nem elemzi azonnal a jelenet minden részletét, hanem először gyorsan észleli a hirtelen mozgást vagy változást, és azonnal reagál – a részletes feldolgozás csak ezután következik.

Az új rendszer központi eleme egy kétdimenziós szinaptikus tranzisztorhálózat, amely rendkívül érzékeny mozgásérzékelő chipként működik. A rendszer a „szűrés, majd feldolgozás” megközelítést alkalmazza: először kiszűri a lényegtelen vizuális adatokat, majd csak a kulcsfontosságú változásokat azonosítja.

A tranzisztor mindössze 100 mikroszekundum alatt képes észlelni a képi változásokat, ami gyorsabb az emberi érzékelésnél, ráadásul több mint 10 000 másodpercig megőrzi a mozgásinformációkat, és több mint 8000 cikluson át működik teljesítményromlás nélkül.

Amikor a rendszer rögzít egy képkockát, figyelmen kívül hagyja a teljes képet, és csak a mozgó objektumokat regisztrálja. Ezeket a kiválasztott jeleket ezután a szokásos számítógépes látásalgoritmusok dolgozzák fel. A tanulmány szerint ez a megközelítés több mint tízszer gyorsabb a jelenleg ismert és használt képfeldolgozó módszereknél.

Próbákon is bizonyított a gépi látás

Laboratóriumi tesztek során a rendszer négyszer gyorsabban dolgozta fel a mozgásadatokat, mint a jelenlegi csúcstechnológiás algoritmusok. Ideális körülmények között az emberi reakciószintet is meghaladta.

A kutatók 213,5 százalékos javulást mértek a vezetési tesztek során a veszélyfelismerésben, illetve 740,9 százalékos növekedést a robotkarok tárgymegfogási képességében.  Valós környezetben a hatékonyság kissé csökkent, de továbbra is jobb maradt, mint a meglévő autonóm rendszereké.

A leglátványosabb eredmény viszont a körülbelül 80 kilométer/órás sebességnél elért 0,2 másodperces reakcióidő-javulás volt: ez mintegy 4,4 méterrel csökkentheti a fékutat.

Gao Shuo, a tanulmány társszerzője és a Beihangi Egyetem docense hangsúlyozta, hogy „egy közlekedési balesetnél gyakran ezen a 4 méteren múlik, hogy bekövetkezik-e az ütközés, vagy csak hajszálon múlik”.

„Reméljük, hogy az autonóm járműveket fel tudjuk szerelni ezzel a ‘hardverszintű reflex’ rendszerrel, amely lehetővé teszi számukra, hogy az embereknél érzékenyebben reagáljanak a hirtelen úthelyzetekre, és ezáltal alapvetően növeljék a pilóta nélküli rendszerek biztonságát” – fogalmazott a tudós.

A címlapkép illusztráció. Forrás: Freepik

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-03-03 17:10:00
A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói visszajelzésekre reagálva módosította a 2025. márciusban elindított „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” fantázianevű (GINOP Plusz-1.2.4-25) program pályázati felhívását.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS