Áttörés utazómagasságon: először járt 9000 méter felett a hibrid elektromos repülőgép

Áttörés utazómagasságon: először járt 9000 méter felett a hibrid elektromos repülőgép
Gábor János  |  2026. 07. 21., 12:25

A NASA-val és iparági partnerekkel fejlesztett megoldás bizonyította, hogy az elektromos rásegítéssel operáló hajtómű kereskedelmi repülési magasságokban is működik.

Amikor egy utasszállító repülőgép eléri utazómagasságát, a ritka levegőben a hajtóműveknek rendkívüli terhelés mellett kell fenntartaniuk a sebességet és a biztonságos üzemet. Ebben a környezetben – vagyis bőven 9000 méter felett – hajtott végre történelmi jelentőségű tesztsorozatot a GE Aerospace, amely partnereivel – köztük a NASA-val – közösen elsőként igazolta, hogy a hibrid elektromos rendszerek nemcsak a laboratóriumokban, hanem a valós légiforgalmi körülmények között is megállják a helyüket. A sikeres kísérlet alapjaiban változtathatja meg a légiközlekedés jövőjét, közelebb hozva a környezetkímélőbb repülés korszakát.

Az e héten zajló Farnborough-i Nemzetközi Légiparádén bejelentett eredmények szerint a kísérleti repülőgép 9100 méter feletti magasságba emelkedett, ezzel teljesítette a kereskedelmi utasszállítók általános repülési szintjét.

A tesztek során a leghosszabb, hibrid üzemmódban végrehajtott repülés meghaladta a két órát. A technológiai demonstrációhoz átalakítottak egy Saab 340B típusú repülőgépet, amelynek jobb oldali hajtóművét cserélték le a GE Aerospace által fejlesztett, megawatt-osztályú hibrid elektromos meghajtórendszerre.

„A repülési iparág első magaslati hibrid elektromos repülése bevonul a történelemkönyvekbe” – lelkendezett a GE Aerospace közleményében a vállalat elnök-vezérigazgatója. H. Lawrence Culp, Jr. hozzátette: a NASA-val, a BETA Technologies-zal és a Boeinggel való együttműködésük felgyorsítja a technológia fejlődését, kiszolgálva a hatékonyság és a nagyobb hatótávolság iránti piaci igényeket.

Ritka levegőben teljesített a hibrid elektromos repülőgép

A mérnököknek számos fizikai akadályt kellett legyőzniük, mivel az elektromos rendszerek másként viselkednek nagy magasságban, mint a földfelszínen. Meg kellett oldaniuk a hatékony hőkezelést, kezelniük kellett az alacsonyabb légköri nyomás okozta szigetelési nehézségeket, és kiemelkedő teljesítménysűrűséget kellett elérniük olyan alkatrészekkel, amelyek megfelelnek a szigorú repülésbiztonsági előírásoknak. A beépített rendszer motor-generátorokból, teljesítményátalakítókból és egy CT7-es gázturbinából állt.

A tesztek igazolták, hogy az elektromos hajtáslánc képes a légcsavar hajtására és az akkumulátorok egyidejű töltésére is.

„Ez a hibrid elektromos rendszer javította a magaslati teljesítményt és az emelkedési képességet, miközben repülő laboratóriumként szolgált a jövőbeli hibrid tervekhez” – fogalmazott a BETA alapító-vezérigazgatója. Kyle Clark szerint a földi teszteket és a biztonságos repülési próbákat az Észak-atlanti-óceán átrepülése koronázta meg, de még ez is csak az első mérföldkövek egyike a technológia útján.

A repülőgéppel több szakaszban, hibrid módban repültek át az Egyesült Államokból az Egyesült Királyságba, a légiparádé helyszínére, egyben a technológia első nyilvános bemutatójára.

Út a fenntarthatóbb légiközlekedés felé

A projekt hátterét a NASA elektromos hajtáslánc programja adja. A GE Aerospace 2021-ben nyerte el a szerződést, hogy igazolja a hibrid technológiák alkalmazhatóságát a keskenytörzsű repülőgépek esetében. A fejlesztés nem elszigetelt kísérlet: a vállalat több mint egy évtizede dolgozik a villamosított repülés alapjain. Juliust megelőzően már végeztek sikeres szimulált magaslati teszteket, valamint földi próbákat, amelyek előkészítették a mostani repülést.

A hibrid elektromos hajtásrendszer lényege, hogy a hagyományos gázturbinát elektromos segédhajtással ötvözi, így a repülés különböző szakaszaiban – például felszálláskor vagy utazósebességnél – optimalizálható az energiafelhasználás.

Mohamed Ali, a vállalat kereskedelmi hajtóművekért felelős vezetője hangsúlyozta, a rendszer bebizonyította, hogy készen áll a következő generációs repülőgépek kiszolgálására.

A projekt során szerzett tapasztalatokat a jövőben a CFM International RISE programjában kamatoztatják. Ennek a fejlesztési iránynak a célja egy olyan nyitott ventilátoros hajtómű-architektúra finomítása, amely a jelenlegi rendszerekhez képest több mint 20 százalékkal csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. A Farnborough-i légibemutató látogatói a gyakorlatban is megfigyelhetik az átalakított Saab 340B repülését, amely a földön szintén megtekinthető a légiparádé délutáni programjai keretében.

Címlapkép: GE Aerospace

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS