Szigorít az EU: minimumárakhoz köti a kínai elektromos autók vámmentességét

Szigorít az EU: minimumárakhoz köti a kínai elektromos autók vámmentességét
Gábor János  |  2026. 01. 13., 13:20

Brüsszel pontos feltételeket szabott az importvámok kiváltására. Peking üdvözölte a dolgot: szerintük az új keret bizonyítja, hogy a viták párbeszéddel kezelhetők.

Az Európai Unió új iránymutatást adott ki arról, milyen feltételekkel kerülhetik el a kínai EV-gyártók a büntető jellegű importvámokat. A szabályozás a minimumáras kötelezettségvállalásokat szigorú, modellenkénti elvárásokhoz köti, miközben az EU továbbra is legfeljebb 35,3 százalékos vámot alkalmaz a Kínában gyártott akkumulátoros elektromos járművekre.

Az intézkedések a Brüsszel és Peking közötti kereskedelmi feszültségek közepette születhetnek. Az európai fél úgy véli, a vámok a hazai gyártókat védik, Kína viszont hangsúlyozza, hogy a nézeteltérések párbeszéddel rendezhetők. Az új iránymutatás ezt a megközelítést tükrözi, ugyanakkor korlátozott mozgásteret hagy az ármegállapodásoknál – összegzi sajtóértesülések alapján az Interesting Engineering.

Az EU szigorú feltételei a vámok kiváltására

Az Európai Bizottság azt mondja, hogy a kínai elektromosautó-gyártók csak akkor válthatnák ki a vámokat különböző árkötelezettségekkel, ha ezek teljes mértékben ellensúlyozzák az állami támogatások hatását. A vállalt áraknak meg kell felelniük a vámok gazdasági hatásának, betarthatónak kell maradniuk, és meg kell akadályozniuk a járműkategóriák közötti keresztfinanszírozást.

A Reuters szerint a Bizottság elutasította azt a kínai javaslatot, amely egy általánosan alkalmazható minimumár bevezetését szorgalmazta. Az új szabályozás ezzel szemben modellenként és konfigurációnként határozza meg a minimumárakat. Az alap az az eladási ár, amelyen a jármű az Európai Unióban az első független fogyasztóhoz kerül.

Azoknál a vállalatoknál, amelyek többféle járműtípust – például hibrideket és tisztán elektromos modelleket – is értékesítenek, a Bizottság nehezebben fogad el árkötelezettségeket. Indoklásuk szerint ezeknél nagyobb a keresztfinanszírozás kockázata.

A döntés hátterében az is szerepel, hogy a kínai hibrid autók importja az EU-ba 2025 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest az ötszörösére nőtt.

Az iránymutatás szerint a kockázatok mérsékelhetők, ha az ajánlatok értékesítési volumenre vonatkozó vállalásokat tartalmaznak, vagy csak meghatározott időszakra szólnak. A Bizottság minden beadványt egyedileg bírál el, a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival összhangban álló, objektív kritériumok alapján.

Tesztelés alatt a minimumáras megoldás

Brüsszel már megkezdte az új keretrendszer gyakorlati tesztelését. A Bizottság felülvizsgálatot indított a Volkswagen ajánlatáról, amely minimumár és importkvóta alkalmazásával váltaná ki a Kínában gyártott Cupra Tavascan elektromos SUV-ra kivetett vámokat.

Az Európai Unió jelezte azt is, hogy az árkötelezettségek elbírálásakor figyelembe veszi a kínai autógyártók unión belüli beruházási terveit. A hivatalos álláspont szerint ez a megközelítés egyszerre szolgálja a kereskedelmi szabályok érvényesítését és a hosszú távú ipari együttműködést.

Kína kereskedelmi minisztériuma üdvözölte az iránymutatást: azt gondolják, a dokumentum megkülönböztetéstől mentes, objektív értékelésen nyugvó elvet tükröz, és azt mutatja, hogy párbeszéddel kezelhetőek az eltérő álláspontok.

„Az európai piac nyitva áll a világ minden tájáról érkező elektromos járművek előtt, feltéve, hogy egyenlő feltételek mellett érkeznek ide. Ha ezek a feltételek teljesülnek, komolyan megvizsgálhatjuk az árkötelezettségeket” – nyugtázta az AP-nek Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője.

A kínai járművek az az Európai Unióban eladott összes autó hat százalékát tették ki 2025 első felében, szemben az egy évvel korábbi öt százalékkal. Az elemzői várakozások szerint ez az arány 2030-ra megközelítheti a tíz százalékot.

A címlapkép illusztráció. Forrás: Lenny Kuhne/Unsplash

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS