Rekordtávot teljesített az elektromos szárnyashajó: közel 300 kilométer sem okozott gondot

Rekordtávot teljesített az elektromos szárnyashajó: közel 300 kilométer sem okozott gondot
Gábor János  |  2026. 02. 03., 12:05

Az elektromos utasszállító a nyílt tengeren tett meg a kategóriájában eddig sosem látott távolságot. Ez új megvilágításba helyezi a hatótáv, a töltés és az üzemeltetés kérdéseit.

A svéd Candela vállalat közlése szerint a P-12 típusú elektromos, szárnyashajó-technológiát alkalmazó kompja sikeresen teljesítette a Göteborg és Oslo közötti, mintegy 296 kilométeres tengeri utat.

Ez a leghosszabb olyan tengeri utazás, amelyet elektromos meghajtású utasszállító hajó valaha végrehajtott.

A vállalat a rekorddal azt akarta demonstrálni, hogy az elektromos hajók már nem kizárólag rövid, fix útvonalakon és dedikált töltőinfrastruktúrával használhatók. A baltikumi országok számára ez kardinális kérdés: az elektromos kompok száma különösen Norvégiában nő gyorsan, ahol már több mint száz hasonló jármű üzemel.

Ugyanakkor továbbra is sok gondot okoz a magas energiafogyasztás és a korlátozott hatótáv.

Ezek a hajók jellemzően kötött útvonalakon közlekednek, és drága, akkumulátorkonténerek cseréjére épülő rendszereket használnak. A korlátozások eddig lassították a szélesebb körű elterjedést, annak ellenére, hogy az elektromos átállás mögött erős a szakpolitikai támogatás.

Újraértelmezett hatótáv – így működik az elektromos szárnyashajó

A Candela közleménye szerint a fejlesztés célja az, hogy a szárnyashajó-technológia alkalmazásával csökkenjen az energiafelhasználás. A P-12 a világ első sorozatgyártású, elektromos szárnyashajó-kompja, amely számítógép által vezérelt, víz alatti szárnyak segítségével emeli ki a vízből a hajótestet.

Amikor a hajó a vízfelszín felett halad, a közegellenállás jelentősen csökken, az energiaigény pedig a vállalat adatai szerint körülbelül 80 százalékkal alacsonyabb a hagyományos hajókéhoz képest.

A Svédország nyugati partját Norvégia fővárosával összekötő út egyébként három napig tartott. A legénység az út során előre megtervezett töltési és bemutató megállókat iktatott be.

A P-12 utazósebessége meghaladja a 37 km/órát, és ebben a tartományban a hajó a vízfelszín felett halad – alacsonyabb energiafelhasználás mellett is lehetővé téve a nagyobb sebességet. A komp üzemi sebessége egyébként kb. 46 km/óra, a tesztek során pedig több mint 56 km/órás sebességet is elért.

A Candela szerint ezzel az eredménnyel a P-12 a leggyorsabb üzemben lévő elektromos utasszállító hajó.

Egyetlen feltöltéssel – utazósebesség mellett – a hatótáv eléri a 74 kilométert, így a hajó már Stockholm tömegközlekedési rendszerében is megjelent: hagyományos kompok mellett teljesít szolgálatot. Az oslói út során azonban egy másik szempont is előtérbe került: a töltési rugalmasság.

Megreformált töltés

A hagyományos elektromos kompok gyakran nagy kapacitású akkumulátorkonténerek cseréjére épülnek, amelyeket fix terminálokon helyeznek el. A P-12 ezzel szemben szabványos egyenáramú gyorstöltőkkel is tölthető. A csúcsdöntő út során ennek megfelelően Svédország meglévő DC gyorstöltő-hálózatát használta, beleértve az Aqua SuperPower töltőállomásait.

Azokon a helyszíneken, ahol nem állt rendelkezésre fix töltőpont, a legénység egy hordozható, 360 kW teljesítményű DC töltőt alkalmazott. Ezt egy mobil akkumulátorrendszer látta el energiával, amelyet egy Ford F-150 Lightning elektromos pickup vontatott.

Infrastruktúra és költségek összevetése

Az eltérő megközelítés különösen jól láthatóvá vált Oslo kikötőjében. A város leggyorsabb hagyományos elektromos kompja egy fix, körülbelül 18,5 kilométeres útvonalon közlekedik, és több megawattórás akkumulátorkonténerek rendszeres cseréjére támaszkodik. A Candela szerint ez az átlagos rendszer önmagában több százmillió norvég koronába (forintmilliárdokba) került, miközben késések és költségtúllépések is nehezítették a megvalósítást, amivel az új útvonalak bevonása is csak egyre tolódott.

Ezzel szemben a P-12 rekordhosszúságú útjának teljes villamosenergia-költsége alig haladta meg a 200 eurót (76 000 forintot).

Az utazás tapasztalatai újra előtérbe helyezték azt a kérdést, hogy az elektromos szárnyashajók milyen szerepet tölthetnek be a tengeri személyszállítás villamosításában, különösen a hatótáv, a töltés és az infrastruktúra szempontjából.

Címlapkép: Candela

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS