Az ammónia is lehet üzemanyag: csak nitrogént és vizet bocsát ki

Az ammónia is lehet üzemanyag: csak nitrogént és vizet bocsát ki
2024. 03. 06., 14:10

Ha ez igaz, akkor a fenntartható közlekedés forradalmának következő nagy dobása az ammónia, ami nem elég, hogy tiszta elemekre bomlik, üzemanyagcellákban és belsőégésű motorokban egyaránt használható.

Az elektromos járművek fokozódó népszerűségének hatására egyre több kutatót foglalkoztatnak a közlekedés alternatív üzemanyagai, köztük például a tiszta és hatékony hidrogén, amelynek elégetésével csak víz keletkezik. De hogyan és miért rúghat labdába mellette az ammónia? Mivel a hidrogén tárolása és szállítása nagy nyomást és alacsony hőmérsékletet igényel, egyelőre elég sokan kételkednek benne, hogy igazi alternatívája lehet a benzinnek és a gázolajnak, de a szakértők szerint éppen ez az, amiben jó szolgálatot tehet a hidrogéntartalmú ammónia.

A lítium mint probléma és az ammónia mint megoldás

Az elektromos járművek forradalmának egyik fő mozgatórugója a lítium-ion akkumulátor, hiszen nagy energiasűrűséget és hosszú élettartamot kínál. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a lítium nem megújuló erőforrás, a kitermelése és előállítása pedig komoly környezeti és társadalmi hatással jár.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a lítium iránti kereslet a 2030-as évekre várhatóan meghaladja a 2,4 millió tonnát, ami jelentős növekedés a 2022-ben termelt 130 ezer tonnához képest. Ez már 2025-ben lítiumhiányhoz vezethet, ami aggályokat vet fel az elektromos járművek fenntarthatóságával és megfizethetőségével kapcsolatban.

Ilyen helyzetben az ammónia ígéretes alternatív tiszta üzemanyagként jelenhet meg. Egy nitrogénatomból és három hidrogénatomból álló vegyület (NH3), ami megújuló forrásokból, például nap-, szél- és vízenergiából állítható elő, ráadásul tárolására és szállítására sokkal alkalmasabb, mint a tiszta hidrogén.

Így lehet az ammónia különböző motorok üzemanyaga

Az ammónia önmagában nem ég könnyen, ezért általában benzinnel kell keverni. De mi ha lenne ha az ammóniát kizárólagos üzemanyagként használhatnánk a motorokban? Ezt a remek kérdést Mitsuhisa Ichiyanagi professzor és kollégái tették fel maguknak a tokiói Sophia Egyetemen, még 2019-ben. Mostanra úgy tűnik a válasz is megvan.

A japán tudósok olyan motorokat terveztek, amelyek benzin nélkül, tiszta ammóniával működnek. A megoldásuk kulcsa az, hogy optimalizálják a szívónyílás nyitási körülményeit, amelyek befolyásolják, hogyan keveredik a motorban a levegő és az üzemanyag. Az Energies folyóiratban közölt tanulmány szerint a különböző szívónyílások örvénylő áramlási mintázatot hozhatnak létre a hengerben, ami növeli az égés hatékonyságát és csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Mint írják, az örvénylő áramlás segít egyenletesebb és homogénebb keveréket létrehozni, ami jobb égést és alacsonyabb károsanyag-kibocsátást eredményez.

A bizonyításhoz a kutatók egy optikai egyhengeres dízelmotort használtak, üveghengerrel és -dugattyúval, illetve kétféle, tangenciális és spirál alakú szívónyílással. Az apró szilícium-dioxid-részecskék mozgását nagysebességű kamerával rögzítették, és rájöttek, hogy a spirális nyílás már a kezdetektől örvénylő áramlást generált, míg a tangenciális nem. Utóbbi csak akkor mutatott örvénylést, amikor a levegő a henger falához ért, és irányt váltott.

A kutatók a szívónyílások különböző kombinációit tették próbára: a spirálnyílást teljesen nyitva tartották, míg az tangenciálist 0–100 százalék között váltogatták, és amikor 25 százaléknál nagyobb mértékben nyitották meg, a kompressziós löket korai szakaszában ugyancsak örvénylő áramlás alakult ki. Mindkét megoldás működőképesnek tűnik, ezért a tudósok úgy vélik, az ammónia mindenképpen utat nyithat a tisztább és fenntarthatóbb motorok, illetve közlekedés felé. Most azt tervezik, hogy a vizsgálatokat ammónia-benzin keverékekkel és tiszta ammóniával egyaránt folytatják.

„Bár vannak még leküzdendő kihívások, mielőtt az ammóniával működő járművek valósággá válnak, a kutatásunk elég ígéretes a jelenlegi és jövőbeli dekarbonizációs célok eléréséhez. Az ammóniával működő motoros járművek kifejlesztése várhatóan nemcsak a motorok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését fogja eredményezni, hanem hozzájárul a hidrogénenergiával működő társadalom megvalósításához is” – summázta Ichiyanagi professzor.

Gábor János

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-14 05:14:00
A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – derül ki a Profession.hu szeptemberi felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS