Az elektromos autók vásárlóit gyakran a töltési idő hossza és a korlátozott hatótáv tartja vissza. Erre keresi a választ a nemzetközi tudományos összefogás.
Az elektromos autózás a mobilitás jövője lehet, de két akadály továbbra is sok érdeklődőt visszatart: a hosszú töltési idő és a korlátozott hatótáv. A megoldást a nagyfeszültségű hajtásrendszerek jelenthetik, amelyek jóval a ma megszokott 800 Volt feletti feszültségtartományban működnek – írja a Dortmundi Alkalmazott Tudományok Egyeteme (FH Dortmund), amely az ezervoltos rendszer fejlesztésének élére állt.
Az iskola gépészmérnöki kara Dr. Markus Thoben professzor (a címlapképen középen) vezetésével meghatározó szerepet vállal az ODYSSEV („Optimised DYnamics of High-Voltage Powertrains: Developing Sustainable Systems for Electric Vehicles”, vagyis Nagyfeszültségű Hajtásláncok Optimalizált Dinamikája: Fenntartható Rendszerek Fejlesztése Elektromos Járművekhez) névre keresztelt projektben, amelynek célja, hogy előmozdítsa a nagyfeszültségű technológiák alkalmazását az elektromos autókban, és biztonságos szabványokat határozzon meg.
Az ODYSSEV összesen 42 hónapig tart, és az unió Horizon Europe programja, valamint a 2ZERO Partnership támogatásával valósul meg. A nyitóeseményét a napokban tartották meg, a spanyolországi Zaragozában, a CIRCE Intézetben.
A technológia fontosságát egy egyszerű hasonlattal szemléltették: az áram úgy folyik egy kábelben, mint a víz a tömlőben. Ha több teljesítményt akarunk továbbítani, akkor ebből kiindulva két lehetőség adódik: vastagabb kábelek és nagyobb áramerősség vagy magasabb feszültség. Az ODYSSEV tudósai a második megoldást választják a nagyfeszültségű rendszerekhez.
Ezek a rendszerek lehetővé teszik az ultragyors töltést, miközben vékonyabb kábelekkel is működnek, ami csökkenti a tömeget és a költségeket. Emellett kevesebb hőt termelnek, így kevesebb energia vész el.
A magasabb feszültségre való átállás azonban komoly műszaki kihívásokat jelent. 1000 Volt felett drasztikusan nőnek a szigetelőanyagokkal szembeni elvárások, a hagyományos szilícium félvezetők elérik a határaikat, az akkumulátoroknak pedig túlmelegedés nélkül kell kezelniük a gyors töltés során beáramló nagy energiamennyiséget. És ezen a ponton értékelődik fel az ODYSSEV szerepe.
A projekt 14 kutatóintézetet és vállalatot fog össze nyolc európai országból. A résztvevők között szerepel többek között a University College London, a Brémai Egyetem, a svéd KTH Királyi Műszaki Egyetem, valamint ipari partnerek, köztük a Mitsubishi Electric Europe és a ZF Friedrichshafen, míg az FH Dortmund a rendszerarchitektúrával foglalkozó munkacsomagot vezeti.
„A 800 volt feletti nagyfeszültségű technológiák nemcsak drámaian lerövidítik a töltési időt, hanem könnyebb járműveket is lehetővé tesznek a vékonyabb kábelek révén, és nagyobb hatékonyságot biztosítanak a kisebb energiaveszteségek miatt. Ez az elektromos autókat mindennapibbá és vonzóbbá teszi a szélesebb vásárlói rétegek számára” – jelentette ki Dr. Thoben.
Az ODYSSEV különlegessége, hogy lefedi a teljes fejlesztési láncot. A projekt az innovatív félvezetőktől a nagy teljesítményű energiamodulokon át egészen a kulcsfontosságú komponensekbe, például a fedélzeti töltőkbe és a vontatási inverterekbe való integrációig terjed.
A projekt egy kifejezetten ehhez a nagyfeszültségű architektúrához tervezett villanymotort is fejleszt. Ez – egy újrakonfigurálható akkumulátorcsomaggal együtt – egy rendkívül hatékony és skálázható hajtásrendszer alapját adja, amit az ODYSSEV a szimulációalapú tervezéstől az innovatív felhőintegráción át a végső tesztpályás próbákig támogatni fog – hangzott el a nyitóeseményen.
Címlapkép: Mike Henning / FH Dortmund
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.