Az autótöltés Szent Grálja lehet: uniós projektben fejlesztik az 1000 Volt feletti rendszert

Az autótöltés Szent Grálja lehet: uniós projektben fejlesztik az 1000 Volt feletti rendszert
Gábor János  |  2026. 02. 12., 12:40

Az elektromos autók vásárlóit gyakran a töltési idő hossza és a korlátozott hatótáv tartja vissza. Erre keresi a választ a nemzetközi tudományos összefogás.

Az elektromos autózás a mobilitás jövője lehet, de két akadály továbbra is sok érdeklődőt visszatart: a hosszú töltési idő és a korlátozott hatótáv. A megoldást a nagyfeszültségű hajtásrendszerek jelenthetik, amelyek jóval a ma megszokott 800 Volt feletti feszültségtartományban működnek – írja a Dortmundi Alkalmazott Tudományok Egyeteme (FH Dortmund), amely az ezervoltos rendszer fejlesztésének élére állt.

Az iskola gépészmérnöki kara Dr. Markus Thoben professzor (a címlapképen középen) vezetésével meghatározó szerepet vállal az ODYSSEV („Optimised DYnamics of High-Voltage Powertrains: Developing Sustainable Systems for Electric Vehicles”, vagyis Nagyfeszültségű Hajtásláncok Optimalizált Dinamikája: Fenntartható Rendszerek Fejlesztése Elektromos Járművekhez) névre keresztelt projektben, amelynek célja, hogy előmozdítsa a nagyfeszültségű technológiák alkalmazását az elektromos autókban, és biztonságos szabványokat határozzon meg.

Az ODYSSEV összesen 42 hónapig tart, és az unió Horizon Europe programja, valamint a 2ZERO Partnership támogatásával valósul meg. A nyitóeseményét a napokban tartották meg, a spanyolországi Zaragozában, a CIRCE Intézetben.

Nagyfeszültségű autótöltés – új megközelítésben

A technológia fontosságát egy egyszerű hasonlattal szemléltették: az áram úgy folyik egy kábelben, mint a víz a tömlőben. Ha több teljesítményt akarunk továbbítani, akkor ebből kiindulva két lehetőség adódik: vastagabb kábelek és nagyobb áramerősség vagy magasabb feszültség. Az ODYSSEV tudósai a második megoldást választják a nagyfeszültségű rendszerekhez.

Ezek a rendszerek lehetővé teszik az ultragyors töltést, miközben vékonyabb kábelekkel is működnek, ami csökkenti a tömeget és a költségeket. Emellett kevesebb hőt termelnek, így kevesebb energia vész el.

A magasabb feszültségre való átállás azonban komoly műszaki kihívásokat jelent. 1000 Volt felett drasztikusan nőnek a szigetelőanyagokkal szembeni elvárások, a hagyományos szilícium félvezetők elérik a határaikat, az akkumulátoroknak pedig túlmelegedés nélkül kell kezelniük a gyors töltés során beáramló nagy energiamennyiséget. És ezen a ponton értékelődik fel az ODYSSEV szerepe.

14 partner nyolc országból, dortmundi központtal

A projekt 14 kutatóintézetet és vállalatot fog össze nyolc európai országból. A résztvevők között szerepel többek között a University College London, a Brémai Egyetem, a svéd KTH Királyi Műszaki Egyetem, valamint ipari partnerek, köztük a Mitsubishi Electric Europe és a ZF Friedrichshafen, míg az FH Dortmund a rendszerarchitektúrával foglalkozó munkacsomagot vezeti.

„A 800 volt feletti nagyfeszültségű technológiák nemcsak drámaian lerövidítik a töltési időt, hanem könnyebb járműveket is lehetővé tesznek a vékonyabb kábelek révén, és nagyobb hatékonyságot biztosítanak a kisebb energiaveszteségek miatt. Ez az elektromos autókat mindennapibbá és vonzóbbá teszi a szélesebb vásárlói rétegek számára” – jelentette ki Dr. Thoben.

Az ODYSSEV különlegessége, hogy lefedi a teljes fejlesztési láncot. A projekt az innovatív félvezetőktől a nagy teljesítményű energiamodulokon át egészen a kulcsfontosságú komponensekbe, például a fedélzeti töltőkbe és a vontatási inverterekbe való integrációig terjed.

A projekt egy kifejezetten ehhez a nagyfeszültségű architektúrához tervezett villanymotort is fejleszt. Ez – egy újrakonfigurálható akkumulátorcsomaggal együtt – egy rendkívül hatékony és skálázható hajtásrendszer alapját adja, amit az ODYSSEV a szimulációalapú tervezéstől az innovatív felhőintegráción át a végső tesztpályás próbákig támogatni fog – hangzott el a nyitóeseményen.

Címlapkép: Mike Henning / FH Dortmund

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 03. 09., 11:10
Magyar cég külföldön, külföldi cég Magyarországon – egy rosszul menedzselt üzleti jelenlét akár jelentős többletadó-fizetést és komoly kockázatokat is hozhat. A telephely fogalma gyakran bonyolultabb, mint elsőre látszik – hívják fel a figyelmet a Niveus szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.
2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS