A forradalmi kocsi a kipufogógáz utáni második legsúlyosabb környezetterhelő elemet is kiveheti a közúti közlekedésből. A mikroszemcséket eddig nem tudta kezelni az autóipar.
A modern autóipar évtizedek óta csak a kipufogógáz visszaszorítására koncentrál, ám az elektromos autó térnyerésével egy eddig háttérbe szorult szennyezőforrás vált meghatározóvá. Az Eindhoveni Műszaki Egyetem (TU/e) hallgatói által fejlesztett VENTRA modell éppen erre a kritikus pontra világít rá: ha nincs motorból eredő emisszió, a kerekek és az út érintkezése akkor is folyamatosan szálló porral terheli a környezetet.
A koncepcióautó különlegessége, hogy nemcsak csökkenti, hanem menet közben aktívan össze is gyűjti a gumiabroncsok és a fékek kopásából származó finomrészecskéket.
„A kipufogógáz-mentesség nem feltétlenül jelent emissziómentességet” – mutatott rá a TU/e közleményében a VENTRA-t építő csapat vezetője. Tim Spencer szerint a mikroszemcsék problémája az elektromos autók esetében akár súlyosabb is lehet, mint robbanómotoros testvéreiknél, hiszen az akkumulátor miatt általában nehezebbek, gyorsításkor pedig nagyobb erőhatást fejtenek ki az abroncsokra, ami fokozza a kopást.
Az autóipar új reménysége a mikroszemcséknek állított elektromos csapda
A VENTRA legfontosabb innovációja a kerekek köré tervezett szállópor-gyűjtő rendszer. A technológia nem hagyományos mechanikai szűrőkre épít, hanem egy speciális elektromos eljárást alkalmaz. A rendszer a keletkezés helyén, közvetlenül a kerekeknél elektromosan feltölti a célba vett részecskéket, amelyeket ezután egy földelt gyűjtőfelület vonz magához és tart fogva.
A TU/e mérései szerint a megoldás rendkívül hatékony: 50 és 80 km/óra közötti sebességnél a szálló por 24 százalékát, alacsonyabb tempónál pedig akár a 42 százalékát is képes a tartályba vezetni.
A fenntarthatóság a karbantartásnál is fontos szempont volt, így a gyűjtőegység egyszerűen vízzel vagy porszívóval tisztítható. A csapat a körforgásos gazdaság jegyében a befogott port sem kezeli hulladékként, hanem alapanyagnak használja: a prototípus belső terének egyes elemeiben hasznosítják újra. A mérnöki munka emellett az autó tömegére is kiterjedt: a szénszál-erősítésű hőre lágyuló panelekből készült alváz 100 kilogrammos súlycsökkenést eredményezett, ami közvetlenül mérsékli a gumiabroncsok terhelését és kopását.
Szigorodó szabályok és egészségügyi kockázatok
A fejlesztés nem jól megfinanszírozott tudományos hóbort, hanem komoly egészségügyi szabályozási kényszerre reagál. A fékekből és gumiabroncsokból származó mikroszkopikus részecskék mélyen behatolnak a tüdőbe, a legkisebbek pedig a véráramba is bekerülhetnek, növelve a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, valamint a krónikus tüdőbetegségek kockázatát.
Az európai döntéshozók felismerték a veszélyt, így 2026 novemberétől életbe lépnek az új Euro 7-es előírások. Ez lesz az első olyan szabályozás az iparág történetében, amely konkrét határértékeket szab meg a fék- és gumiabroncskopásból származó emisszióra vonatkozóan.
A projekt a technikai megoldásokon túl a sofőröket szemléletét is formálná, az ún. Clean Drive rendszerrel. Ez a műszerfalon keresztül ad tanácsokat a simább haladáshoz, ösztönözve a finomabb fékezést és a fokozatosabb gyorsítást. „A VENTRA-val meg akarjuk mutatni, milyen megoldások lehetségesek, és arra sarkalljuk az autóipar képviselőit, hogy a károsanyag-kibocsátás kérdésében lássanak túl a kipufogócsövön” – összegezte a célkitűzéseket Spencer. A hallgatók bíznak benne, hogy a koncepcióval új irányt mutathatnak a gyártóknak a fenntarthatóbb mobilitás felé.
Címlapkép: Sarp Gürel – TU/e
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”