Atommeghajtású teherhajó nyerheti meg tengeri szállítás globális versenyét

Atommeghajtású teherhajó nyerheti meg tengeri szállítás globális versenyét
Gábor János  |  2026. 09. 01., 17:40

Mindjárt félszáz készülhet belőle, teljesen átszabva a tengeri kereskedelem mai ismert képét. A konténerszállító flotta építése hamarabb elkezdődhet, mint hinnénk.

Kína jelenleg a globális kereskedelmi hajógyártás több mint felét uralja, de az Egyesült Államok radikális lépéssel szerezné vissza a fölényt: egy 50 hajóból álló, atommeghajtású kereskedelmi flottát építene. A tervek szerint kb. 700 millió dolláros, azaz 220,5 milliárd forintos darabáron épülő konténerszállító és cseppfolyósított földgáz tartályhajó károsanyag-kibocsátás nélkül közlekedne, és az amerikai közlekedési miniszter szerint

a hagyományos hajóknál akár 75 százalékkal gyorsabban szelhetné át az óceánokat.

The Maritime Executive szerint a projekt technológiai hátterét a kis moduláris reaktorok adják, amelyek a hagyományos atomerőműveknél jóval kisebb, szabványosított nukleáris egységek. A program megvalósítására az amerikai közlekedési minisztériumhoz tartozó Kereskedelmi Tengerészeti Hivatal a múlt héten írt alá együttműködési megállapodást a brit-amerikai Core Power vállalattal.

A cég már 2028-ban elkezdené az első hajó építését, a cél pedig az, hogy az első egységet 2033-ban át is adják.

A munkamegosztás az lenne, hogy a hajótesteket olyan ázsiai szövetségeseknél gyártanák, mint Japán vagy Dél-Korea, míg a reaktorok beépítését és üzembe helyezést egy amerikai hajógyár végezné.

A nagyszabású terv közvetlen válasz a kínai hajóipar nyomasztó fölényére. Az ázsiai ország ma már a világ ömlesztettáru-szállítóinak, konténerhajóinak és gáztankereinek több mint felét gyártja, nagyrészt olyan állami óriáscégeken keresztül, amelyek a haditengerészet egységeit is építik. Peking ráadásul már bemutatta a saját, 25 ezer szabványos konténer kapacitású atommeghajtású teherhajójának és egy úszó nukleáris logisztikai központnak a koncepcióját, ami lépéskényszerbe hozta az amerikai döntéshozókat.

Az atommeghajtású teherhajó drága és szabályozva sincs

Egyetlen atommeghajtású teherhajó 700 millió dolláros ára csaknem háromszorosa a hagyományos egységek mintegy 250 millió dolláros (kb. 79 milliárd forintos) bekerülési költségének. A fejlesztők szerint a beruházást az üzemanyagköltség teljes kiesése és a jóval nagyobb kihasználtság indokolja: számításaik szerint

egy hagyományos flottának 66 százalékkal nagyobbnak kellene lennie ahhoz, hogy ugyanannyi árut mozgasson meg, mint a nukleáris flotta.

A pénzügyi kérdéseknél is nehezebb feladat a nemzetközi jogi és kikötői szabályozás kialakítása. Stephen M. Carmel, a Kereskedelmi Tengerészeti Hivatal adminisztrátora hangsúlyozta: a nukleáris meghajtást komplett rendszerként kell kezelni, amely biztonságos, védett, engedélyezhető és a befektetők számára is vonzó. A világ kikötői jelenleg nincsenek felkészülve a polgári atommeghajtású konténerszállító hajók biztonságos fogadására, emellett a felelősségbiztosítási szabályok is hiányoznak egy esetleges tengeri baleset kezelésére.

Külön kihívást jelent továbbá az üzemanyag-ellátás, hiszen a polgári szektorban szigorúan tilos fegyverminőségű uránt használni.

Címlapkép: Core Power

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.
2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS