Két napfelkelte, leszállás nélkül: az Airbus és a Qantas 24 órás repülése új világcsúcs

Két napfelkelte, leszállás nélkül: az Airbus és a Qantas 24 órás repülése új világcsúcs
Gábor János  |  2026. 07. 29., 14:05

Több mint 23 ezer kilométert repült leszállás nélkül az Airbus legújabb modellje, amellyel megdőlt a kereskedelmi repülőgépek leghosszabb folyamatos repülésének rekordja.

Ha egy utasszállító repülőgép 24 órát és 24 percet tölt megszakítás nélkül a levegőben, az utasok a szokásos kényelem mellett két naplementét és két napfelkeltét is láthatnak egyetlen repülés során. Ezt a bravúrt hajtotta végre az Airbus kifejezetten a Qantas légitársaság igényei szerint átalakított A350-1000ULR típusú repülőgépe.

A gép az ausztráliai Melbourne-ből indult, majd a Csendes- és az Atlanti-óceán felett navigálva érte el Európát, ahol a franciaországi Toulouse-ban landolt.

A 23 075 kilométeres távolság megtételével a módosított repülőgép megdöntötte a Boeing 777-200LR több mint húsz éve, 2005 óta fennállt, 22 óra 42 perces rekordját. A „Project Sunrise” névre keresztelt program végső célja az, hogy közvetlen összeköttetést teremtsen Ausztrália keleti partja, illetve London és New York között.

„Az út során három kontinenst és két óceánt szelt át, így az utasok két naplementét és két napfelkeltét is láthattak” – jelentette be a Qantas a LinkedInen.

Mérnöki bravúr az Airbus-modell pilótafülkéjében

Egy kereskedelmi repülőgép 24 órás üzemideje speciális megoldásokat kíván. Az Airbus mérnökei például egy egyedi, hátsó-központi üzemanyagtartályt is beépítettek, amely további 20 900 liter kerozin tárolását teszi lehetővé, míg a meghajtásról a Rolls-Royce Trent XWB-97 motorjai gondoskodtak a teszt során. A maratoni táv alatt a szakemberek folyamatosan ellenőrizték a kabin légkondicionálását és a személyzet számára kialakított, újonnan tervezett kettős pihenőhelyiséget.

A pilóták fáradtságának kezelésére lépcsőzetes műszakrendszert alkalmaztak: a szakemberek kétóránként váltották egymást a négyórás műszakok alatt.

A fedélzeten az Airbus három és a Qantas két pilótája mellett öt tesztmérnök foglalt helyet, akik első kézből szereztek tapasztalatokat az új típus üzemeltetéséről. A tesztrepülést hatalmas nemzetközi figyelem övezte: a Flightradar24 adatai szerint az online radarokon több mint 3,6 millióan követték figyelemmel a gép útját, amivel ez lett a világtörténelem második legnézettebb járata – csak a Brit Királyi Légierő II. Erzsébet királynőről elnevezett Boeing C-17 Globemaster III-asának 2022-es, utolsó útja előzte meg.

A Kenguru-útvonal forradalma

A közvetlen Sydney–London járat, amelyet hagyományosan Kenguru-útvonalként emlegetnek, a számos technikai megálló miatt korábban még öt napig tartott. A Qantas tervei szerint ez az idő 2027-től mindössze 19-21 órára rövidül, teljesen kiküszöbölve az átszállásokat. A világ leghosszabb menetrend szerinti járatát egyébként ma még a Singapore Airlines üzemelteti, New York és Szingapúr között, ám az új ausztrál-európai útvonal ezt is felülmúlja majd.

A rekordot jelentő tesztút során a gép érintette az Egyesült Államokat és Kanadát, mielőtt az Atlanti-óceánon átkelve az Egyesült Királyságtól délre Toulouse felé fordult volna.

A sikeres landolás bizonyította, hogy az A350-1000ULR üzembiztosan képes teljesíteni a tervezett 23 órás menetidőt. A típus kereskedelmi forgalomba állítása mérföldkő lesz a légi közlekedésben, hiszen a világ legtávolabbi városai is közvetlenül elérhetővé válnak.

Címlapkép: Qantas

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS