Az európai repülőgépgyártó és az MTU Aero Engines közös vállalata hamarosan megkezdi a hidrogén-elektromos, üzemanyagcellás hajtómű ipari szintű fejlesztését.
A polgári repülés évtizedek óta küzd azzal a kérdéssel, hogyan lehetne drasztikusan csökkenteni az ágazat ökológiai lábnyomát anélkül, hogy csorbulna a közlekedés hatékonysága. A válasz egyre inkább a legkönnyebb elem, a hidrogén felé mutat. Az Airbus és az MTU Aero Engines most szintet lépett e törekvésben: a két óriásvállalat közös céget alapít, amely kifejezetten a teljesen elektromos, hidrogén-üzemanyagcellás hajtóművek kifejlesztésére és piacra dobására fókuszál.
A technológia a fenntartható repülőgép-üzemanyagok mellett a környezetbarát légiközlekedés jövőképének legfontosabb pillérévé válhat.
A két vállalat a nemrég rendezett Párizsi Légi Szalonon írta alá az együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot. A tervek szerint az újonnan létrehozott társaság 2027-ben kezdi meg az operatív működését, és ez a közös munka nem csak az elméleti kutatásról szól: a cég feladata a komplett hajtásrendszerek tervezése, tesztelése és hatósági tanúsítási folyamatainak lezárása lesz.
„A tervezett közös vállalatunk a következő logikus lépés a hidrogénalapú repülési hajtásrendszerekre vonatkozó közös jövőképünkben” – fogalmazott friss közleményben Bruno Fichefeux, az Airbus jövőbeli programokért felelős vezetője. A szakember hozzátette: a technológia és a szakértelem egyesítésével egy olyan európai központot hoznak létre, amely képes ipari szintű, tanúsítható elektromos hajtásrendszerekké formálni az élvonalbeli kutatásokat.
Airbus és az MTU: egyesített európai szaktudás
A kezdeményezés az Airbus kereskedelmi repülőgép-programokban szerzett tapasztalatát és hidrogéntechnológiai ismereteit ötvözi az MTU mérnöki rutinjával. Utóbbi vállalat az üzemanyagcellák mellet a hajtóművek integrációjában, ellenőrzésében és tanúsításában vállal kulcsszerepet.
A cél egy a vertikális struktúra felépítése, és a hidrogén hajtásláncok teljes életciklusának felügyelete.
„Olyan vállalatot akarunk létrehozni, amely lefedi az üzemanyagcellás hajtásláncok teljes életciklusát – a fejlesztéstől és a teszteléstől kezdve a tanúsításon át egészen a kereskedelmi forgalomba hozatalig” – fejtette ki Dr. Stefan Weber, az MTU mérnöki és technológiai alelnöke.
A bejelentés egy hosszú folyamat eredménye, hiszen mindkét vállalat jelentős mérföldköveket ért el az elmúlt időszakban. Az Airbus már márciusban jelezte, hogy egy prototípus hajtáslánc sikeres tesztje után minden erejét a teljesen elektromos, üzemanyagcellás rendszerekre összpontosítja. Ezzel párhuzamosan az MTU is komoly előrehaladást mutatott fel: véglegesítette a „Flying Fuel Cell” elnevezésű rendszerének terveit, megkezdte a bemutatómodell gyártását, és az eMoSys nevű elektromos motorjának tesztelésén is túljutott.
Szabályozási háttér és ökoszisztéma
A technológiai fejlesztés mellett az Airbus és az MTU egy új iparági környezetet is fel kell, hogy építsen. A hidrogénalapú repülés ugyanis nemcsak új hajtóműveket, hanem teljesen új infrastruktúrát és szabályozási keretrendszert igényel.
A felek közösen dolgoznak a tágabb ökoszisztéma kialakításán. Ez a munka kiterjed a biztonsági előírások pontosítására és a logisztikai háttér megteremtésére is, ami elengedhetetlen az új modellek kereskedelmi forgalomba hozatalához.
A mostani együttműködés célja tehát nem csupán egy kísérleti eszköz létrehozása, hanem egy olyan tanúsítható technológia kifejlesztése, amely hosszú távon alapjaiban változtathatja meg a globális repülési piacot, felváltva a hagyományos kőolajszármazékokat.
Címlapkép: Airbus
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”