Újabb uniós forrás segíti a tavalyi aszály által sújtott gazdálkodókat

Újabb uniós forrás segíti a tavalyi aszály által sújtott gazdálkodókat
2026. 07. 21., 08:25

Az Európai Bizottság – Magyarország kezdeményezését is figyelembe véve – jóváhagyta, hogy a 2025. évi rendkívüli aszály által sújtott gazdálkodók uniós krízistámogatásban részesülhessenek – tájékoztatott az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium. A mezőgazdasági válságtartalékból hazánk számára 10,8 millió euró támogatás áll rendelkezésre, amelyet az elmúlt évi aszály miatt jelentős veszteségeket elszenvedő kukoricatermelők megsegítésére fordítanak.

A támogatási kérelmeket 2026. július 22. és augusztus 5. között lehet benyújtani, a támogatások kifizetése pedig legkésőbb 2026. szeptember 30-ig megtörténikolvasható az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium közleményében.

A szaktárca közlése szerint a 2025-ös nyár rendkívüli aszálya országszerte súlyos károkat okozott, különösen Magyarország középső és délkeleti térségeiben. A mezőgazdasági termelők több mint 550 ezer hektárnyi területre jelentettek be aszálykárt. A június és augusztus közötti tartós hőség és csapadékhiány jelentős hő- és vízstresszt idézett elő számos növénykultúrában, a legnagyobb terméskiesést pedig a kukoricatermesztés szenvedte el.

Az uniós krízistámogatás célja, hogy enyhítse a termelők veszteségeit, valamint hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés folyamatosságának és stabilitásának megőrzéséhez.

A most biztosított uniós forrás a 2025. kárenyhítési évre már kifizetett mintegy 46,5 milliárd forint kárenyhítő juttatáson felül – amelyből 37,4 milliárd forint az aszálykárt szenvedett gazdálkodókhoz került – nyújt további segítséget az érintett gazdálkodóknak, tovább mérsékelve a rendkívüli aszály okozta veszteségeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS