Újabb lépéseket javasol „gabonaügyben” az Agrárkamara

2023. 04. 19., 12:21

Az ukrán gabona miatt kialakult piaci helyzetet vizsgáló kamarai munkacsoport további lépéseket szorgalmaz: a gabonaszállítások szigorú felügyeletére, a vámok visszaállítására, az ukrán gabona egészségügyi kockázataiból adódóan annak fokozott vizsgálatára, valamint a mikotoxinnal fertőzött hazai kukorica mihamarabbi kivonására tett javaslatot. A napokban a magyar és a lengyel agrárkamarai elnök is egyeztetett az ukrán gabona okozta krízisről.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya március végén alakította meg munkacsoportját, amely gabonatermesztők és más piaci szereplők részvételével vizsgálja, milyen lépésekkel lehet enyhíteni az ukrán gabona beáramlása miatt kialakult terménypiaci krízist.

A NAK üdvözli a kormányzat által az ukrán gabonára, olajos magvakra és más mezőgazdasági termékekre elrendelt átmeneti, 2023. június 30-ig tartó importtilalmat és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket.

Munkacsoportja szerint két területen kell további lépéseket tenni. Az egyik a raktárak kiürítése, hiszen mintegy két hónap múlva megkezdődik az őszi árpa, majd azt követően az őszi búza betakarítása hazákban. Azt javasolják a termelőknek, hogy a mikotoxinnal szennyezett hazai kukoricát mihamarabb értékesítsék, például bioetanol-gyártásra.

Ezt segítendő a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), illetve a NAK felméri a még eladásra váró toxinos kukorica mennyiségét. A munkacsoport határozottan kéri a termelőket: tartózkodjanak attól, hogy ezeket a tételeket majd az új terméssel „felhígítják”, ez ugyanis komoly bizalomvesztéssel járhat a piacon, és eladhatatlan lesz az új termés. A tárolókapacitással nem rendelkező gazdálkodóknak pedig azt tanácsolják, hogy már most keressenek raktárt a nyáron betakarításra váró terményeik betárolására.

A másik sürgető feladat a tranzitfolyosó szabályos működtetése, amelyhez hozzájárulnak a 2023. április 18-án megjelent kormányrendeletben foglalt intézkedések. A munkacsoport is javaslatot tett a schengeni határokon belépő szállítmányok vámhatóság általi átkísérésre az országon, a schengeni övezeten belülről érkező áruk esetében pedig indokoltnak tartják a mélységi ellenőrzések számának növelését.

A munkacsoport részéről felmerült a vámok visszaállítása is, úgy, hogy a vámbevételek 20 százalékát a tagországok a piaci zavarok kezelésére fordíthatnák, 80 százalékát pedig az EU közvetítésével segélyként visszakapná Ukrajna.

A munkacsoport továbbá hangsúlyozta: Ukrajnában és más harmadik országokban számos olyan növényvédő szert használnak, amelyeket az EU-ban már évekkel ezelőtt betiltottak. Emiatt felmerül az Európai Unión kívül termelt gabonából előállított élelmiszerek egészségügyi kockázata – mint azt az ukrán gabona magyarországi és szlovákiai vizsgálatai is mutatták. Ezért az eddiginél is fokozottabban kell ellenőrizni a harmadik országokból származó élelmiszer- és takarmány-alapanyagokat, és az emberek, állatok egészségének védelme érdekében korlátozni kell azoknak a tételeknek a felhasználását, amelyeket nem az EU-s szabályoknak megfelelően állítottak elő.

A napokban Győrffy Balázs, a NAK elnöke videókonferencián egyeztetett a Lengyel Agrárkamarák Szövetségének (KRIR) elnökével az ukrán gabona miatt kialakult piaci helyzet kapcsán. Wiktor Szmulewicz szerint az, hogy egyelőre nem érkezik Ukrajnából gabona, nem segít a lengyel gazdákon: a raktárak, ahogy Magyarországon, ott is tele vannak, az országon áthaladó tranzit leköti a kikötői kapacitásokat, és az olcsó ukrán gabona kiszorítja a lengyel terményeket korábbi exportpiacaikról.

A magyar és a lengyel agrárkamarai elnök egyetértett abban, hogy saját gazdálkodóik és piacaik védelmében egymással és a további érintett országokkal összefogva kell fellépni Brüsszel átgondolatlan döntéseivel szemben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS