A tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt az Agrárminisztérium új támogatással segíti a kisebb, gazdasági szempontból kiszolgáltatottabb kukoricatermelőket; a támogatási kérelmet 2025. július 1. és 15. között lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz, várhatóan hektáronként mintegy 15–20 ezer forintos támogatáshoz juthatnak az érintettek.
Tavaly nyáron is súlyos aszállyal szembesültek a gazdálkodók, ami elsősorban a tavaszi vetésű szántóföldi kultúrákat érintette, különös tekintettel a kukoricára. A kárenyhítési rendszernek köszönhetően több mint 25 milliárd forint kifizetésére került sor. A szaktárca ezen túlmenően az uniós krízisalapból kért segítséget, hogy a nehéz pénzügyi helyzetbe került kisebb termelők rendkívüli segítséghez juthassanak. Az Európai Bizottság idén márciusban úgy döntött, hogy a károsultak közül a leginkább rászoruló gazdálkodók összesen 16,2 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatásban részesülhetnek – mondta el az Agrárminisztérium közleménye szerint Nagy István miniszter.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy hazánkban az egyre szárazabb időjárás a legfontosabb gabonáink közül a kukoricát érinti leginkább, aminek termesztése, különösen a kisebb, 150 hektár alatti területen gazdálkodók részére jelent gazdasági kihívást – mondta a miniszter. Az Agrárminisztérium ezért egy új programot dolgozott ki, aminek kedvezményezettjei azok a termelők, akik a 2024-ben benyújtott egységes kérelmük alapján legfeljebb 150 hektárnyi területtel rendelkeznek, amin belül legfeljebb 50 hektár kukoricatermő terület után lesz igénylehető a támogatás. Annak érdekében, hogy az igényléséről egyetlen érintett kukoricatermelő se maradjon le, a Magyar Államkincstár részletes tájékoztatást fog küldeni a lehetőségről.
A támogatási kérelmekhez a termelőknek a támogatási azonosítójukon kívül csak a támogatás igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat kell megtenniük. A kincstár a támogatásokat legkésőbb 2025. szeptember 30-ig folyósítja részükre.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”