Közepes csemegekukorica-termést és gyenge zöldborsótermést vásárolhatott fel idén a hazai konzervipar. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe szerint a feldolgozásra szánt zöldségek minőségét az időjárás is rontotta, az aszály miatt több a hibás termék, ami a feldolgozás arányát és a késztermékek mennyiségét is csökkenti.
Nem könnyítette meg a hazai konzervipar szereplőinek dolgát az idei aszályos időjárás. Bár a csemegekukorica másodvetésének-, valamint az ipari paradicsom betakarítása jelenleg is folyik, a jelenlegi adatok alapján közepes csemegekukorica (14 t/ha) és gyengébb zöldborsó (4,2 t/ha) termésátlagot ért el az idei szezon.
A NAK körképe szerint a megszokottnál alacsonyabb hozamok mellett a minőséggel is gond van. A kedvezőtlen időjárás miatt a több a hibás termék, amely a feldolgozás arányát és a késztermék mennyiségét is csökkenti, ezzel erősen rontva a feldolgozás hatékonyságát. Az aszály évről évre visszatérő problémát jelent a konzervipari felhasználásra szánt zöldség- és gyümölcstermesztésben. Még mindig alacsony az öntözött területek aránya, ami az idei és az ezt megelőző aszályos években lerontja a termelési adatokat, rontja a gazdasági eredményeket.
A szántóföldi zöldségtermesztésre hasznosított terület az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, 74 ezer hektárt tesz ki országos szinten. A teljes termőterület mintegy 50 százalékán csemegekukoricát, míg a 25 százalékán zöldborsót termesztenek a gazdálkodók, a fennmaradó 25 százalék hasznosításán több, mint 20 zöldségféle osztozik. A gyümölcsösök tekintetében is hasonló a helyzet. A konzervipar számára fontosabb termék az őszibarack és a meggy. Ebben a termékkörben is megfigyelhető az éves termésmennyiség ingadozása.
A betakarított csemegekukorica kétharmadát, a zöldborsó közel 55–60 százalékát a konzervipar dolgozza fel. A konzervgyárakban éves szinten mintegy 200 ezer tonna csemegekukorica- és 40 ezer tonna zöldborsó konzerv kerül feldolgozásra. A hüvelyes növények részesedése a konzervipari termékekben kismértékű, éves feldolgozásra vásárolt mennyiségük 15–20 ezer tonna körül alakul. A kisebb volumenű termékek között még említésre méltó a konzervuborka, amelyből éves szinten mintegy 7-9 ezer tonnát dolgoz fel a konzervipar. A konzervipari vállalkozások által feldolgozott legnagyobb mennyiségű gyümölcs a meggy. A terméstől függően éves szinten hozzávetőlegesen 35-40 ezer tonna alapanyagot vásárol fel az ipar.
A tartósítóipari eljárások között az egyik meghatározó, szobahőmérsékleten is hosszú felhasználási időt biztosító technológia a hőkezeléses konzerválás. Az terméket a kiszerelési formát tekintve üveg, vagy fém csomagolószerekbe tölti be, majd ezt követően kerül sor a hőkezelésre. Tekintettel arra, hogy nem biztosított minden fogyasztói felhasználási körben a hűtőlánc, ezért továbbra is van létjogosultsága a hőkezeléses tartósításnak a feldolgozóiparban. A hőkezelés mértékétől függően a termékek minőségmegőrzési ideje akár 5 évig is kiterjeszthető, azonban a fenntartható gazdaságra való áttérés során – egyeztetve kereskedelem elvárásairól – a jövőben új technológiai megoldások is elterjedhetnek a feldolgozóiparban.
A hazai konzervipari termékek jelentős része külföldre kerül. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint az itthon készült fagyasztott és konzerv csemegekukorica 90 százalékát az exportpiacokon értékesítik. Legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, de Lengyelországba, Franciaországba és Olaszországba is jelentős mennyiségű csemegekukorica-konzervet szállítanak.
A konzerv zöldborsó és a meggybefőtt kiviteli mennyiségének aránya is 80 százalék felett van. A vizsgált termékek közül a fagyasztott zöldborsó és a fagyasztott meggy export mennyisége a legalacsonyabb, a hazánkban gyártott konzervek 50–60 százaléka kerül végül a külpiacokra.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.