A vetési varjak az EU-ban védett állatok, ezért – hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban – nem lehet hatékonyan védekezni ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országszerte kéri a gazdálkodókat a károk, problémák jelzésére, és kezdeményezni fogja a jogszabályok módosítását.
A gazdálkodók tapasztalatai szerint az elmúlt években több vármegyében is jelentősen megnőtt a vetési varjú állomány. A varjak a szántóföldeken nagyon nagy károkat okoznak, kiszedik a vetőmagot, megdézsmálják a termést, illetve a településeken is egyre nagyobb számban jelennek meg.
A vetési varjak – európai uniós szabályozás alapján – védett állatok, emiatt legálisan nem lehet hatékonyan védekezni ellenük, és kártérítés sem jár az általuk okozott károk után a gazdák részére, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény nem ad erre lehetőséget. A riasztási, gyérítési engedély kérelmezési eljárása hosszadalmas, de a tapasztalatok szerint nem is hoz eredményt, az engedélyezhető riasztási módszerek nem hatásosak, gyérítés pedig csak közérdekből engedélyezhető, a mezőgazdasági kártétel megelőzése ugyanakkor nem minősül annak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban már kezdeményezte a szabályozási környezet módosítását, de az nem járt eredménnyel. Több esetben olyan visszajelzések érkeztek a hatóság, illetve a döntéshozók részéről, hogy nem érkeznek be hozzájuk nagy számban riasztási, gyérítési kérelmek, emiatt meglátásuk szerint a varjak nem okozhatnak jelentős problémát a gazdálkodóknak. Másrészt a védettség uniós szinten került meghatározásra, az állomány nagyságát is uniós szinten vizsgálják, és vannak olyan országok, ahol csökken a varjak száma.
Ebből a szempontból fontos, hogy a kártételekről, azok kiterjedéséről és mértékéről pontosabb adatok álljanak rendelkezésre. A NAK emiatt országos felmérést indít a gazdálkodók körében, vármegyei szervezetei segítségével rögzítve a gazdálkodói jelzéseket a vetési varjak által okozott kártételekről.
A kamara ennek mentén egyeztető fórumokat is kíván szervezni a hatóságokkal, célja a jogszabályi környezet gazdabarátabbá alakítása, a jogalkotók felé megalapozott igénnyel jelezni a problémakört.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”