Minden idő leggyengébb magyarországi almatermése az idei

Minden idők leggyengébb termését takaríthatták be az idén a hazai almaültetvények tulajdonosai. Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre a leszüretelt mennyiségről, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) becslése szerint a 2025-ös szezonban alig 160 ezer tonnányi alma termett hazánkban. Ez a mennyiség az előző év egyébként is nagyon alacsony termésének mindössze a fele. A betakarított mennyiségből mintegy 60–80 ezer tonna lehet az étkezési alma és 80–100 ezer tonna az ipari minőségű gyümölcs, ami egyúttal azt is jelenti, hogy étkezési alma termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55–60 százalékának felel meg, míg az ipari alma egy átlagos évjárat termésmennyiségének csupán 20-25 százaléka.  A terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is: a 110-120 ezer tonnás hazai étkezési alma fogyasztástól, illetve a 350–400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitásunktól is jócskán elmaradunk, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90 százalékban hazai termelésből kellene kiszolgálni.

A kifejezetten gyenge termés mögött több tényező is áll. A tavaly nyári és kora őszi, közel három hónapos extrém aszály- és hőségstressz – az őszi csapadékok ellenére – valószínűsíthetően hozzájárult a gyenge virágrügyfejlődéshez. A legnagyobb károkat azonban kétségkívül az április elején és május 10-én érkezett fagyok okozták. Az áprilisi fagyok az almatermő területek 80–90 százalékát érintették nagyon súlyosan, míg a május 10-ei fagyok az ország észak-keleti részében okoztak jelentős károkat. Ez utóbbi azért jelentett különösen nagy veszteséget, mert Magyarország észak-keleti részében található az almaültetvényeink háromnegyede. A késő tavaszi fagyokat követően sem alakult jól az időjárás: szinte egész májusban hűvös, fényszegény – de csak kisebb csapadékokat hozó – időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre. Majd júniusban gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek az erős, kora tavasz óta tartó aszállyal, valamint magas UV-sugárzással párosultak. Mindez elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon további mennyiségi és minőségi kiesést okozott.

Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, mely már csak a fele a 20 évvel ezelőtti termőterületnek. A meredeken zuhanó termőfelület mellett a termelési potenciálunk egy jó évjáratban mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120–130 ezer tonna az étkezési minőség, 370–380 ezer tonna pedig az ipari alma. 2024-ben is jócskán elmaradt a hazai almatermés az átlagostól: mindössze 342 ezer tonnát takarítottak be a termelők.