Megborult a piac: nehéz helyzetben a hazai gabonatermesztők

2023. 02. 24., 11:43

Három hónap alatt több mint 20 százalékot esett a legfontosabb gabonafélék ára a hazai piacon, így az a nagyon rendhagyó helyzet állt elő, hogy betakarításkor jóval drágábban lehetett értékesíteni a búzát és a kukoricát, mint a naptári év elején. Mindez sok hazai gazdát hoz nehéz helyzetbe, mivel a bizonytalan piaci helyzet elhúzódása, a felfutó gabonaimport, illetve a tavalyhoz képest jelentősen magasabb termelési költségek miatt az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkenhet idén a gabonatermesztés jövedelmezősége.

2023 januárjának végén Magyarországon az étkezési búza tonnájának termelői ára 103,9 ezer forint volt, a takarmánykukoricáért 101,6 ezer forintot adta tonnánként. Előbbi 25, utóbbi pedig 22 százalékos visszaesést jelent az október végi adatokhoz képest. Február első felében ráadásul még tovább csökkentek az árak: az AKI jelentésében a február 6-ával kezdődő hétre már 95 ezer forint alatti tonnánkénti átlagárról számolnak be.

Az árak csökkenése egybeesett az ukrán gabona tömeges megjelenésével a hazai piacon, azonban önmagában azzal mégsem magyarázható. Miután kiderült, hogy megfelelő mennyiségű termés áll rendelkezésre, és a háború ellenére sem esik ki lényeges mértékben az Ukrajnából származó gabona a világpiacól (ráadásul a kedvezőbb időjárás miatt a magyarországinál jobb termésátlagokat is értek el az ottani gazdák), a világpiacon is erőteljesen estek az árak: a párizsi árutőzsde (MATIF) márciusi határidős jegyzésára a legutóbbi három hónap során mind a búza, mind a kukorica esetében 18 százalék körüli mértékben esett vissza.

Mindeközben az üzemanyagok, a műtrágya ára sem csökkent lényegesen, a munkaerő pedig tovább drágult. Ennek hatására a termés előállítási költsége sok helyen a két évvel ezelőtti szint dupláját is elérte.

Sok hazai gabonatermesztő a jövőbeli jobb ár reményében korábban visszatartotta a piacról a terményét, amelyet most, a nagyobb kínálat mellett csak nehezen, és a vártnál jóval olcsóbban tud értékesíteni. Sok hazai raktárban még a 2021-es termés egy része is eladásra vár. Amennyiben a következő egy-két hónap során nem sikerül értékesíteni a terményt, jó esély van arra, hogy idén számos gazdaságban döntenek úgy, hogy – forráshiány, illetve a fennálló bizonytalanság miatt – nem, vagy csak kisebb területen vetnek tavasszal gabonát.

A képhez tartozik, hogy miközben az árak csökkenése a szántóföldi növénytermesztők számára komoly nehézségeket okoz, az állattenyésztési ágazat számára – amelyet tavaly teljesen padlóra küldött a tavalyi terménydrágulás – némi könnyebbséget hozott.

„A piacon jelenleg mozgó szereplők számára talán még sosem látott helyzet több tanulságot is hordoz – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Egyrészt a legjobb árra való várakozás, a nyereség maximalizálása helyett célszerű stabil jövedelmezőségre törekedni. A másik tanulság pedig az, hogy a kockázatok megosztása érdekében egy gazdaságnak érdemes egyszerre több ágazatban is (a szántóföld mellett kertészet, állattenyésztés, biokultúrák, stb.) jelen lennie. A szántóföldek egy részén megfontolandó az átállás egyedi, a versenyképességet hosszabb távon is őrizni képes növénykultúrákra. Emellett a precíziós technológiák alkalmazása, a megfelelő géppark nagyban elősegítheti a jövedelmezőség fenntartását az inputárak jelenlegi szintje mellett is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-23 10:10:00
Kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival.
2024-04-22 18:40:22
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége új Együttműködési Szerződést kötött, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában írtak alá 2024. április 22-én.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.