Egy év folyamatos csökkenés után 2023 első negyedévében ismét emelkedett az MBH AgrárTrend Index értéke.
Az energia- és a takarmányárak csökkenése miatt az idei jó eséllyel az állattenyésztők éve lehet, a magyar mezőgazdaság alapjait jelentő szántóföldi növénytermesztésben azonban épp az alacsonyabb felvásárlási árak okán nagyon jó időjárási körülményekre lesz szükség a jövedelmezőség fenntartásához – derült ki az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. A szakértők szerint a kiskereskedelmi fogyasztás csökkenése ugyan kedvezőtlen hatással van a feldolgozóipari forgalomra, a magas árak azonban ellensúlyozzák ezt. Bizakodásra adhat okot az infláció lassulása és az energiaárak mérséklődése.
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 első negyedévében 29,8 pontra erősödött a 48 pontos skálán. A mostani érték a tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,3 növekedést, éves összehasonlításban 0,3 pontos csökkenést jelent. A megelőző negyedévhez képest szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött. És bár továbbra sincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 3-5 százalékos növekedési pályát és minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot, egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.
A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – elsősorban a jó időjárásban bíznak a termelők. Hiába csökkent ugyanis például a műtrágya ára, és állt meg az egyéb költségelemek érdemi növekedése, az értékesítési árak 2021 végi, 2022 eleji szintre estek vissza, amelynek ellensúlyozásához magas termésátlagra van szükség. „Nem lesz elég az elmúlt 2-3 évben látott mennyiség. Búzából, árpából a hektáronkénti 5-6 tonna helyett 6-7 tonna termés az, ami a költségek kifizetése után némi jövedelmet is termelhet” – mutatott rá Héjja Csaba szenior agrárelemző. Mint mondta, az ősszel elvetett növényekre Magyarországon is jók a terméskilátások. „Azonban tavaly pont ilyentájt vette kezdetét az aszályos időszak, a kukoricával és a napraforgóval kapcsolatban tehát egyelőre nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni.” Az Ukrajnából érkező gabonaimporttal kapcsolatban hozzátette, volt ugyan piaczavaró hatása, de bizonyos mennyiségre mindenképp szükség volt az feldolgozóipar működésének fenntartásához. „A kormányzati döntések révén egyelőre megszűnt Ukrajnából a behozatal, így meg kell kezdődnie a tárolókban lévő magyar termények értékesítésének. Előfordulhat azonban, hogy egyes gazdák csak alacsony áron, vagy veszteségesen tudják eladni a gabonájukat.”
Az állattenyésztők helyzete egyelőre kedvezőbbnek tűnik a szakértők szerint. Az első negyedévben tetőző takarmányárak csökkenésnek indultak, jelenleg érezhetően kevesebbe kerül az állatok nevelése, az értékesítési árak viszont nem estek vissza. „Előreláthatóan tehát lesz egy rövidebb-hosszabb időszak, amikor magasabb jövedelemre tehetnek szert az állattenyésztők. Annak ellenére is, hogy a kiskereskedelmi forgalomban csökken az állati termékek iránti kereslet, amit tükröznek is az adatok” – mutattak rá a szakértők.
A tejágazatban országos szinten tavaly a termelők három százaléka hagyott fel a termeléssel, ez azonban egy természetes koncentrációs folyamat eredménye a bank elemzői szerint. A tejtermékek esetében a kínálat bővülése, ennek okán pedig az árak mérséklődése látható, de Magyarországon ez kisebb mértékű, mint máshol Európában. A kiskereskedelemben látható „árháború” egyes tejtermékeknél várhatóan a feldolgozói árak csökkenéséhez vezet a közeljövőben – tették hozzá. Az MBH AgrárTrend Indexben az idei első negyedévben a baromfihús-termékpálya szerepelt a legjobban. Ennek legfőbb oka, hogy továbbra is legalább kilogrammonként 510 forintért lehet eladni a vágócsirkét, ami a takarmányárakhoz viszonyítva jó jövedelmezőséget biztosít. Emellett a feldolgozók rendkívül jó évet zártak 2022-ben. A belföldi értékesítésben és az exportban viszont stagnálás látható, sőt, csökkenés vette kezdetét.
Elsősorban az élénkülő turizmus miatt kedvezőek a kilátások a szőlő-bor alágazatban. Hozzájárul ehhez az energiaköltségek, ezáltal pedig a feldolgozás költségeinek csökkenése is. Az új évjáratok már elérhetők a kiskereskedelmi forgalomban, és bár emelkedtek az árak, nem rendkívüli mértékben. A gyümölcsösökben jellemzően nem volt nagymértékű fagykár, így a szakértők szerint előreláthatóan nem lesz gond az idei termésmennyiséggel. A termelői szektornak azonban mindenképp áremelésre lenne szüksége, ugyanis nem tudták megfelelő mértékben érvényesíteni az előállítási költségek emelkedését. A szántóföldi zöldségtermesztésre az év első hónapjaiban tapasztalt időjárás jótékony hatással volt, bő termés várható, és a zöldségfélék árában mutatkozik némi növekedés. A hajtatottzöldség-termesztők egy része ráadásul ki tudta védeni az energiaköltségek emelkedését a termálkutak révén. Ebben az alágazatban tehát kitart a jó hangulat, bár a fogyasztás csökkenésétől való félelem is megmutatkozott a helyzetértékelésükben.
Az AgrárTrend Indexben vizsgált termékpályákon most látható folyamatok a bolti élelmiszerárakban később lesznek érezhetők – mutattak rá a szakértők. Az élelmiszerárak alakulásával kapcsolatban jelenleg úgy látják, hogy a kiskereskedelemben a kötelező akciózás idővel talán felváltja az élelmiszerár-stopot. Ennek, valamint az infláció lassulásának köszönhetően vélhetően már nem nő tovább az élelmiszer-vásárlás terhe a háztartások számára, egyes élelmiszertípusok pedig még olcsóbbak is lehetnek – tették hozzá. Annak, hogy a magyar inflációs mutató éves összevetésben még mindig magasabb az EU-s átlagnál, elsősorban az árszínvonal tavaly végbement jelentős emelkedése a magyarázata. Ennek hátterében elsősorban az export-import kitettség, az árfolyamhatások, az energia és a nyersanyagok drágulása állt, de ugyanígy közrejátszott benne a magas kamatkörnyezet is, ami hirtelen drágította meg az élelmiszeripari cégek számára a finanszírozást.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
Az idei első és a valaha mért legmagasabb bruttó rendszerterhelést regisztrálta a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2025. január 15-én.