Mára alig maradt a belföldi burgonyakészletekből

Az érdekképviselet a vetőburgonya-rendelések alapján valószínűsíti, hogy a termelők nem hagynak fel tevékenységükkel, és a termőterület 6 ezer hektár fölött marad. Bíznak abban is, hogy nem ismétlődik meg a rendkívüli, tartós meleggel párosuló, hónapokon át tartó aszály, amely a legfőbb oka volt annak, hogy tavaly a szokásos 40-45 tonnáról 30 tonna alá esett a hektáronkénti hozam.

Magyarországon így mindössze 144 ezer tonna étkezési burgonyát takarítottak be 2022-ben, miközben az éves fogyasztás évente meghaladja a 200 ezer tonnát, a szükséglet harmadát jelenleg behozatal fedezi.

A belföldi készletek korábban általában március-áprilisig kitartottak, de idén már január közepére alig maradt. Az aszály a minőségnek sem tett jót, a száraz talajban a krumpli nem tudott egyenletesen fejlődni, Európa más országaiban is formátlanabb, foltosabb lett, mint korábban.

A téli csapadék a terméktanács szerint helyreállította a talaj vízkészletét, de az enyhe tél azt jelezheti, hogy az idő megint melegebb lesz a sokéves átlagnál. Szerencsére a belföldi burgonyaültetvények csaknem 90 százalékát öntözik, csapadékpótlás nélkül Magyarországon nem is lehetne már gazdálkodni, mert a burgonya rosszul viseli a meleget és az aszályt. A legnagyobb európai versenytársakat, a francia, holland és német termelőket felkészületlenebbül érte a tavalyi szárazság, ők csak most kezdik el a költséges öntözésfejlesztéseket.

Magyarországon a következő években az öntözéskorszerűsítés mellett a tárolás lesz a fontosabb fejlesztési irány, hogy a kisebb gazdáknak ne kelljen idő előtt, nyomott áron megszabadulni a terméstől. Júniusban az új krumpli napokon belül eljuthat a vásárlókhoz, de az őszi betakarításnál már szükség van korszerű raktárakra, mert a csírázást vegyszerekkel ma már nem, kizárólag hőmérséklet- és páratartalom-szabályozással lehet gátolni.

Termeléshez kötött uniós támogatás idén már nem jár az étkezési burgonya után, de a terméktanács abban bízik, hogy pusztán emiatt nem fordulnak el a gazdák a burgonyatermesztéstől, amely egész évre szóló, állandó felkészültséget igénylő tevékenység, nem jellemző, hogy egyik évről a másikra sokan kezdenének bele vagy hagynák abba. Magyarországon is hosszabb idő alatt esett vissza a termelés, 8 éve még meghaladta a 15 ezer hektárt a krumpli termőterülete.

A terméktanács szerint 2023 nagyon fontos év lesz, hiszen most derül ki, hogy az időjárási szélsőségek és más nehézségek folytatódnak-e. Jórészt ettől függ, hogyan alakul hosszabb távon a burgonyatermelés jövője Magyarországon. (MTI)