Magyarország Brüsszelben sürgeti a mézjelölési szabályok szigorítását

2023. 01. 31., 13:44

Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírásainak szigorítását. Hiába beszélünk ugyanis a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az EU nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit – közölte a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt Brüsszelben.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén húsz uniós tagállam agrárminisztere kérte az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására.

Egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére, ezért Magyarország hosszú évek óta szorgalmazza a mézről szóló irányelv módosítását, amire az Európai Bizottság idén tervez javaslatot tenni. A kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek komoly veszélyt jelentenek az európai méhészekre, és rontják a mézek iránti fogyasztói bizalmat is.

„Ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket. Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság meghallja a tagállamok többségének hangját és a valós fogyasztói igényeket figyelembe vevő, kellően ambiciózus javaslatot tesz majd” – hangsúlyozta Feldman Zsolt. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS