Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.
Gazdaságok
Az Agrárium 2026 összeírás előzetes adatai szerint 2026. június 1-jén 163 ezer agrárgazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet Magyarországon. Ez 35 ezerrel kevesebb 2023-hoz képest. A gazdaságok száma az elmúlt 10 évben összesen 41 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont figyelemre méltó, hogy egyre több gazdaság folytat egyszerre növénytermesztési és állattartási tevékenységet: 2023 óta 28 százalékkal nőtt a vegyes gazdaságok száma. Mindez arra utal, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a többfajta tevékenységet végző gazdaságok. A koncentráció erősödését mutatja az is, hogy 2023 és 2026 között az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület 18 százalékkal nőtt – megközelítve ezzel a 33 hektárt.
Gazdálkodók
A gazdaságok szerkezeti átalakulásával párhuzamosan a gazdatársadalom korösszetétele viszont nem változott érdemben az elmúlt három évben. Az agrárgazdaságok 37 százalékát 65 éves vagy annál idősebb irányítók vezetik, miközben a 40 év alattiak aránya változatlanul mindössze 10 százalék. Az adatok szerint tehát a mezőgazdaság egyik meghatározó kihívása továbbra is a gazdatársadalom utánpótlása. Kedvező trend figyelhető meg viszont a képzettség terén. A felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya 12 százalék fölé emelkedett, míg a mezőgazdasági szakképzettséggel nem rendelkezők aránya 48 százalékra csökkent. A nők szerepe is jelentős: minden harmadik gazdaság irányítója nő – ez egyébként megegyezik az uniós aránnyal.
Állattartás
Az állattartásban különösen látványos a koncentráció erősödése: az állategységben kifejezett állatállomány 2023-hoz képest 19 százalékkal gyarapodott, miközben az teljes állatállomány 83 százaléka már a 100 állategységnél nagyobb gazdaságokban található. Ez az arány 2013-ban még 73 százalék volt. Ezzel párhuzamosan az 5 állatot vagy annál kevesebbet tartó gazdaságok száma jelentősen visszaesett: a 2013-as 179 ezerről 41 ezerre csökkent. június 1-jén a főbb mezőgazdasági haszonállatok állománya a következőképpen alakult:
– a szarvasmarhák száma 889 ezer volt, 16 ezerrel (1,8 százalékkal) több, mint 2025. december 1-jén;
– a sertésállomány meghaladta a 2,8 milliót, ami 63 ezer darabos (2,2 százalékos) csökkenést jelentett fél év alatt;
– a baromfifélék közül a tyúkok száma 36,7, a kacsáké 3,7, a ludaké 1,2, a pulykáké 2,2 millió darab volt;
Növénytermesztés
2023 és 2026 között tovább folytatódott a birtokkoncentráció. Az átlagos mezőgazdasági terület 18 százalékkal haladta meg a három évvel korábbit, és megközelítette a 33 hektárt. Az átlagos szántóterület 34, a gyepterület közel 17, a gyümölcsös területe 4,3, a szőlőterület pedig 3,1 hektár volt. A mezőgazdasági terület nagysága kevéssel 5 millió hektár alatt maradt, kiterjedése és művelési ágak szerinti megoszlása érdemben nem változott az egy évvel korábbihoz képest. A terület 82 százaléka szántó, 15 százaléka gyep, 1,7 százaléka gyümölcsös, 1,2 százaléka pedig szőlő művelési ágba tartozott. A vetésszerkezetben a két legfontosabb növénycsoport a gabonafélék (2,2 millió hektár) és az ipari növények (1,0 millió hektár) voltak, amelyek a szántóterület több mint négyötödét foglalták el. A gabonafélék aránya 2 százalékponttal csökkent, miközben ugyanennyivel nőtt az ipari növények részesedése a szántóterületből az előző évhez képest.
– A legnagyobb területen őszi búzát termesztettek (986 ezer hektár), a napraforgó (781 ezer hektár) és az árpa (372 ezer hektár) területe tovább nőtt.
– A kukorica területének csökkenése folytatódott, idén már a 600 ezer hektárt sem érte el.
– A gyümölcsös területe növekedett a megelőző évhez képest (3,1 százalékkal), nagysága lényegében a 2020. évivel megegyezett. A művelési ágon belül továbbra is az alma (21 ezer hektár), a dió (14 ezer hektár) és a meggy (12 ezer hektár) dominált.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.