A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács.
Jelenleg mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényt Magyarországon. Míg 2015-ben közel 14 ezer tonna volt hazánk exportja, 2022-ben csak 7000 tonna volt a kivitel, az import pedig közel kétszerese volt az exportnak. Az ágazatban komoly potenciál rejlik, ugyanis alapvetően nem szorulna exportra hazánk, önellátó lehetne gyógynövényekből.
A gyógynövény ágazat egyik lába az árualap-előállítás (termelés, gyűjtés, elsődleges feldolgozás során létrejött növényi alapanyag, illóolaj), a másik a másodlagos és harmadlagos feldolgozás (intermedier termékek, gyógynövény drogok, illóolajok-kivonatok, gyógyteák, kozmetikumok, növényi gyógyszerek, étrend-kiegészítők), a harmadik a kereskedelem.
A gyógynövénygyűjtés és -termesztés, elsődleges feldolgozás termelési értéke évente mintegy 15-17 milliárd, az elsődleges feldolgozás nettó árbevétele 20-29 milliárd forint. A gyógy-, aroma- és fűszernövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma 60-70 milliárd, a teljes szektor becsült nettó kibocsátása 100-120 milliárd forint.
A gyógynövények, aromanövények és fűszernövények évszázadok óta a mindennapjaink részei, akár gyógyteaként, növényi gyógyszerként vagy fűszerként. Ezen túl az egészségipar, a szépségipar és az élelmiszeripar is nagy mennyiségben használ fel gyógy- és aromanövényeket, illetve azokból előállított illóolajokat és aromákat, nélkülözhetetlen alapanyagai számos kozmetikai, élelmiszeripari, gyógyászati és vegyi terméknek. Mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény, így a folyamatos hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez. Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó és lepárló üzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat.
A NAK szoros együttműködésben tevékenykedik a GYSZT-vel, nyolc éve működik a kamarán belül a gyógynövény alosztály. Közös kezdeményezés nyomán bizonyos – zöldségnövényként is számontartott – fűszernövények is részesülhetnek már termeléshez kötött támogatásban. A két szervezet együtt dolgozik a kiskultúrás növényvédő szerek engedélyokirat-kiterjesztésén is.
Magyarországon 120-130 növényfaj gyűjthető, ezek közül mintegy 70-80 fajt gyűjtenek rendszeresen. A gyűjtés az elmúlt évtizedekben visszaszorult ugyan, a termelési költségek növekedésével azonban bizonyos fajok, így például a csalán és a kamilla esetében újra nő a gyűjtés jelentősége.
A feldolgozásra kerülő növényeknek ma már csupán 30-40 százaléka származik vadon termő állományok gyűjtéséből, illetve számos növényfaj esetében kizárólag vadontermő állományokból származik a felhasznált alapanyag. A gyógynövénygyűjtés mintegy öt-nyolcezer – elsősorban alacsonyan iskolázott, hátrányosabb régiókban élő – embernek ad munkát.
A legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és növényi részek: hársvirág, csipkebogyó, cickafarkfű, aranyvesszőfű, csalánlevél, zsurlófű, kamillavirág, fehér ürömfű, orbáncfű, fehérmályva, feketebodza, fagyöngy, vadgesztenye. A főbb termesztett gyógynövények: mustár, mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, csipkebogyó, szurokfű, máriatövis, ánizs, kapor, kamilla, citromfű, menta, kakukkfű, levendula, borsfű.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”