„Húzóágazat” volt 2023-ban a mezőgazdaság

2024. 02. 20., 18:10

A mezőgazdaság kibocsátása 2023-ban meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, amely 6,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál; a bővülést a teljes termelési volumen 25 százalékos emelkedése eredményezte, miközben az ágazat teljes kibocsátási árszínvonala 15 százalékkal csökkent 2022-höz képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A növénytermesztés volumene 45 százalékkal nagyobb, az állattenyésztésé 0,5 százalékkal kisebb lett. Az egyes szántóföldi növények rekordmagas volumennövekedése az előző év alacsony bázisával hozható összefüggésbe. Hazánk 2,1 százalékkal részesedett az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából 2023-ban – olvasható „A mezőgazdaság teljesítménye (Mezőgazdasági számlarendszer, 2023, második becslés)” című kiadványban.

A növénytermesztés volumene 45 százalékkal nőtt, az állattenyésztésé 0,5 százalékkal csökkent

2023-ban a növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése elsősorban az előző év alacsony bázisa és a betakarított szántóföldi terület gyarapodása miatt nőtt, ez alól csak néhány növényfaj – rizs, őszibarack, egyéb friss gyümölcs – jelentett kivételt.

A gabonafélék volumene 65 százalékkal nagyobb lett a 2022. évi, alacsony bázishoz képest. Legfontosabb gabonanövényeink közül a kukorica termesztése 125, az árpáé 42, a búzáé 36 százalékkal nőtt.

Az ipari növények volumene 42, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó terméseredménye 52, a kisebb részarányú cukorrépáé 77, a szójáé 32, a dohányé 24, a repcéé 22 százalékkal lett nagyobb.

A kertészeti termékek termésmennyisége 14, a takarmánynövényeké 22 százalékkal növekedett.

A gyümölcsfélék volumene 0,1 százalékkal mérséklődött. Az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 38, a körtéé 11 százalékkal nőtt, az őszibaracké 35 százalékkal visszaesett.

2023-ban az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene nem érte el az egy évvel korábbit.

Az élő állatok volumene 0,6, ezen belül a baromfié 8 százalékkal nőtt, a szarvasmarháé 10, a sertésé 5,0 százalékkal csökkent.

Az állati termékek mennyisége összességében 2,7 százalékkal kevesebb lett. Előzetes adatok szerint a 2023-ban felvásárolt tejmennyiség 1644 millió kilogramm volt, 3,3 százalékkal kevesebb az előző évinél.

Növekedett a mezőgazdaság teljes kibocsátása

2023-ban a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értéke 4338 milliárd forint volt, ebből 2387 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1644 milliárddal az állattenyésztés részesedett. Az alaptevékenységek aránya (55, illetve 38 százalék) az elmúlt tíz év alatt néhány százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.

2023-ban a teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 15 százalékkal alacsonyabb, volumene 25 százalékkal magasabb volt a 2022. évinél, értéke így összességében 6,6 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A teljes árindexen belül a növénytermesztési termékek árszínvonala 29 százalékkal csökkent, az állatok és állati termékeké 13 százalékkal növekedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS