Hogyan reagál a hazai sertéspiac az új kihívásokra?

Hogyan reagál a hazai sertéspiac az új kihívásokra?
2026. 07. 16., 19:25

2026 júniusában – nyolc év után először – a hazai sertésállományban is megjelent az afrikai sertéspestis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A EU sertéspiac alapvetően továbbra is szorításban van az európai árcsökkenés hatására, a magyar termelők pedig okkal tarthatnak a kereskedelmi korlátozásoktól is. A K&H szakértője szerint nincs ok a pánikra: az uniós és a globális számokat látva a hazai sertésexport egésze nincs veszélyben.

„A sertéspiacon jelenleg ellentétes nemzetközi mozgásokat figyelhetünk meg. Az Egyesült Államokban már megindult az óvatos áremelkedés (186 euró/100 kg vágott súly), az európai piacot továbbra is árcsökkenés jellemzi, közel 160 eurós átlagárral. A pozitív forgatókönyv szerint az év második felében kis növekedésre is számíthatunk, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az állategészségügyi kockázatokat sem. A piaci bizonytalanságot fokozta a sertéspestis jelenléte és annak exportra gyakorolt hatása, de a számokat, realitásokat nézve nem kell sötét forgatókönyvre készülnünk” – adott helyzetképet Demeter Zoltán, K&H agrárüzletágának vezetője.

„Magyarország teljes sertésexportja a tavalyi évben nagyjából 156 ezer tonna volt, amiből a harmadik országokba, például a távol-keleti piacokra mindössze 5600 tonna irányult. Ha ezek a célpontok átmenetileg le is zárnak, a kieső volumen a teljes magyar export mennyiséghez viszonyítva kis arányt képvisel – így hatása a hazai árakra igen limitált lenne. Az export oroszlánrésze, azaz 151 ezer tonna az Európai Unión belül marad. Mivel az unió több országában, közöttük a szomszédos Romániában, Szlovákiában, Olaszországban is találtak afrikai sertéspestissel fertőzött gazdaságokat, ezért az EU-n belüli kereskedelmi mechanizmusok már jól bejáratottak ilyen esetben. A fertőzött telepek 30 kilométeres körzetére állategészségügyi korlátozás érvényes, aminek feloldásáig nem lehet onnan szállítani, de ezen felül az uniós irányú kereskedelmünk reményeink szerint zavartalanul működhet tovább.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS