Több új elemmel ösztönzi a víz megtartását az uniós keretek között kialakított hazai agrártámogatási rendszer a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló új időszakában. Ezek közül egyes konstrukciókban magasabb, másokban alacsonyabb a gazdálkodói részvétel – írják az Agrárminisztérium szakértői.
Minden gazdálkodónak saját jól felfogott érdekében érdemes foglalkoznia a vízmegtartással, az ezt szolgáló gazdálkodási gyakorlatok elterjesztésében pedig fontos szerepe van az Agrárminisztérium által biztosított pénzügyi ösztönzőknek is. A különböző támogatási programokat úgy alakították ki, hogy azok egymásra épülnek, a gazdálkodó a maga lehetőségei és elképzelései alapján egyszerre többen is részt vehet, nem zárja ki az egyikben való részvétel a másikat – olvasható az Agrárminisztérium közleményében. A tárca összefoglalta, hogyan alakul a 2023-ban újonnan elindult támogatási konstrukciókban a gazdálkodói részvétel.
2023-tól a vízmegtartás ösztönzésének új eszköze a belvizes foltoknak, vizes területeknek, kialakulóban lévő vizes élőhelyeknek területalapú támogatások keretében történő támogathatóvá tétele anélkül, hogy a gazdálkodók művelésbe vonnák ezeket a földeket. Ezzel a lehetőséggel 2023-tól szántóterületen, 2024-től pedig a szántóterület mellet a gyepterületen levő vagy ott időszakosan jelen levő kis vizes élőhelyek területe is támogathatóvá vált. A környező termőföldek vízháztartását javító, állandó vagy időszakos vízborítással rendelkező területek támogatásba vonásának lehetőségével az eddigi két igénylési év adatai alapján szántón 2023-ban mindösszesen 4 gazdálkodó 5,01 hektár területet, 2024-ben pedig 12 gazdálkodó 19,74 hektár területet hasznosított. 2024-ben már gyepen is lehetőség nyílt a bejelentésre, ezzel 8 gazdálkodó élt, akik összesen 63,61 hektár területet jelentettek be.
A mezőgazdasági termelés uniós szabályrendszerének talajerózióra vonatkozó előírásai (HMKÁ 5) szerinti erózióvédelmi sávok szintén hozzájárulnak a vízmegtartáshoz azzal, hogy a lejtős területeken elősegítik a lefolyó csapadékvíz beszivárgását ahelyett, hogy az lezúdulna a lejtőn. 2023-ban összesen 7 gazdálkodó 10,72 hektár területű, 2024-ben 13 gazdálkodó 22,08 hektár területű erózióvédelmi sávként hasznosított terület után igényelt támogatást.
Az Agro-ökológiai Programban (továbbiakban: AÖP) való részvétellel a gazdálkodók számos, területeik vízmegtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásához kapnak hektáralapú kompenzációs ösztönzést. A gazdálkodói részvétel és a bevont területek nagysága alapján - 2024-ben összesen 3.579.144 hektár szántóterületre és 96.905 hektár állandó kultúrára (ültetvény) érkezett támogatási igény – az AÖP vált a legfontosabb segítő új eszközzé ezen a területen az agrártámogatási rendszerben.
A szántóterületekre választható gyakorlatok közül a téli talajtakarás, a nem termelő területek kijelölése, a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények alkalmazása, valamint a forgatás nélküli talajművelés mind elősegítik a víz megőrzését a talajban. Az ültetvények (egyéb állandó kultúrák) esetében pedig leginkább a mikroöntözési technológiák alkalmazása járul hozzá a vízkészletek fenntartható használatához, továbbá a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása jelenti ennek eszközrendszerét. A különleges állandó kultúrák kategória idén jelent meg, elsősorban a rövid vágásfordulójú energetikai ültetvényeket, ipari faültetvényeket takarja. Az igénylések mértékének változása mögött az első év gazdálkodói tapasztalatai alapján történő módosítások, gyakorlatok közötti váltások húzódnak meg.
A vízmegtartás szempontjából fontos gyakorlatok igénylési adatai 2023-ban és 2024-ben a következőképpen alakultak:
Forrás: MÁK adatszolgáltatás 2024.06.12.
*2024 derogációs év volt, az AÖP kötelezettség 2023-hoz képest 5+5 %-ról 1+9%-ra módosult átmenetileg
A területen történő vízmegtartáshoz kapcsolódó lehetőségek és kötelezettségek tovább bővülnek 2025-től, szakmai előkészítés alatt az új agrár-környezetgazdálkodási program, a vízvédelmi célú, nem termelő beruházások és azok fenntartásának pályázati felhívása, valamint jövőre életben lépnek a mezőgazdasági termelés uniós szabályozásának feltételességi előírásai között szereplő, a vizenyős területek és tőzeglápok védelmére vonatkozó szabályok (HMKÁ2).
A területalapú vízvédelmi célú, nem termelő beruházások megvalósítása keretében támogatható lesz partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, valamint vizes élőhelyek létrehozása. Projektalapú vízvédelmi célú, nem termelő beruházások megvalósítása során támogatott módon kialakíthatók lesznek területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények és létrehozhatóak erózióvédelmet biztosító műszaki létesítmények.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”