A Magyar Államkincstárhoz (MÁK) benyújtott egységes támogatási kérelemben 2025-ben is május 15-ig lehet szankciómentesen igényelni az agrárbiztosítási díjtámogatást. Aki így tesz, akár 70 százalékát is visszakaphatja idén befizetett agrárbiztosítási díjainak. A május 15-e után benyújtott igénylések esetében a támogatás összege minden munkanapnyi késedelem után egy százalékkal csökken, június 9-ét követően pedig teljesen elvész a támogatás igénylésének lehetősége erre az évre – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Az immár egy évtizede elérhető támogatott mezőgazdasági biztosításokat jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak.
A támogatott agrárbiztosítások mindhárom típusában a biztosítási díj legfeljebb 70 százaléka igényelhető vissza. 2024-ben a rendelkezésre álló 13 milliárd forintból a díjtámogatás az „A” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás esetében 70 százalék, a „B” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások esetében 45 százalék, a „C” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások esetében 40 százalék volt.
Az agrárközgazdasági Intézet összefoglaló adatai szerint 2024-ben a mezőgazdasági díjbevételek összesen 28,4 milliárd forintot, a kárkifizetések 9,1 milliárd forintot tettek ki Magyarországon. (A rendkívül szélsőséges időjárási jelenségekkel járó 2022-ben ez utóbbi összeg közel 52,9 milliárd forint volt.) A gazdálkodók 24,9 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók részére tavaly – ez 15,7 százalékkal volt kevesebb a 2023-as összeghez képest –, amiből 23,9 milliárd forint, a befizetések mintegy 96 százaléka után vették igénybe az utólagos állami díjtámogatást.
„A támogatott mezőgazdasági biztosítások megkötésére a magas díjvisszatérítési arány mellett további tényezők is ösztönzően hatnak – magyarázza Békés István, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Az a gazdálkodó, aki nem rendelkezik megfelelő biztosítottsággal, az az egységes kárenyhítési alapból is csupán a felét kaphatja meg a megítélt juttatásnak. De ettől eltekintve is az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek (gyakori tavaszi fagykárok, egyre súlyosabb aszályok stb.) önmagukban is megkerülhetetlenné teszik a biztosítást azon szereplők számára, akik jövedelmüket stabilizálni szeretnék.”
A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:
– Az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap.
– A második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2022-ben 40-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják.
– A harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER).
– A negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás 2021 februárjában jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni. A krízisbiztosítás nem az üzleti biztosítókon, hanem a Magyar Államkincstáron keresztül köthető az adott tárgyévre minden év február 28-ig.
„Különösen a jelenlegi állategészségügyi helyzetben komoly indokok szólnak amellett, hogy a támogatott agrárbiztosításokat kiterjesszék az állattenyésztés területére is, különösen a közelmúlt híreiben is szereplő karanténbetegségek elleni biztosításokra – mutat rá Békés István. – Miközben egy ilyen lépés növelné a gazdák pénzügyi biztonságát, a gazdálkodói öngondoskodás erősítése révén csökkenthetné az állami kártérítési kötelezettségeket is.”
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.