Csak az agrár cégek kezdik optimistán 2023-at

Csak az agrár cégek kezdik optimistán 2023-at
2023. 01. 04., 15:17

Negatív hangulatban vágnak neki 2023-nak a cégek, habár az előző negyedévi visszaesés nem folytatódott: a K&H kkv bizalmi index az utolsó negyedévben, 7 pontos emelkedést követően jelenleg -7 ponton áll. Az elmozdulás hátterében feltehetően az lehet, hogy a cégek a munkaerő, a gazdaságpolitika és a közterhek jövő évi alukását látják némiképp kedvezőbben.

A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index az utolsó negyedévben -14-ről -7 pontra korrigált, ám továbbra is a negatív tartományban maradt. Így elmondható, hogy a hazai kkv-k hangulata egybecseng az IMF legfrissebb előrejelzésével, amely szerint 2023 a lassulás éve lehet, és sokak számára hozhat recessziót.

„Általában megfigyelhető, hogy egy nagyobb visszaesést követően a borúlátó hangulat kissé enyhül. Most is ez történt, de ennek ellenére is pesszimistán tekintenek 2023-ra a vállalkozások, hiszen utoljára hat évvel ezelőtt fordult elő, hogy két egymást követő negyedévben is negatív értéket vett fel a mutató. A mostani elmozdulás hátterében az áll, hogy valamelyest kedvezőbben látják a munkaerő, a gazdaságpolitika és a közterhek új évi alakulását a cégvezetők” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetőjeaz eredmények kapcsán.

A K&H kutatásában a várakozások egyik árbevétel-kategóriában és szektorban sem süllyedtek tovább. Továbbra is a legkisebb, 100 millió forint alatti árbevételű cégek a leginkább pesszimisták, várakozásaik alig, -15-ről -13 pontra változtak az előző negyedévhez képest. A 300 millió forint feletti árbevételű középvállalkozások ennél jóval kedvezőbb kilátásokkal indulnak neki 2023-nak, bizalmuk -7-ről -3 pontra erősödött. Jelenleg a 100 és 300 millió forint közötti árbevételű kisvállalkozások esetében mondható el egyedül, hogy az előző negyedévi rendkívül negatív hangulat jelentősen mérséklődött, ugyanis 15 pontos emelkedéssel a bizalmuk 0 ponton áll.

Az ágazatok tekintetében, a K&H bizalmi indexben vizsgált mezőgazdasági cégek várakozásai továbbra is a pozitív tartományban vannak (7 pont), a többi szektor azonban ennél jóval borúlátóbb az új évet illetően. A kereskedelmi cégek bizalma -15-ről -9 pontra, a szolgáltató cégeké -14-ről -7 pontra korrigált. A leglátványosabb változás az iparban történt, ahol a cégek várakozásai az előző negyedévi sokk után 12 pontot erősödtek, így jelenleg -6 ponton állnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS