Befejeződött a kalászosok betakarítása: „kettészakadt az ország”

Befejeződött a kalászosok betakarítása: „kettészakadt az ország”
2022. 07. 29., 12:01

A nagy hőség és a rendkívüli aszály miatt az idei évben korábban fejeződött be a kalászosok betakarítása. A szántóföldi növények hozamai elmaradnak a sokévi átlagtól. Őszi búzából 3,9 millió tonnát, őszi árpából 1,4 millió tonnát, repcéből pedig 450 ezer tonnát takarítottak be – tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

 

A betakarítási munkák eredménye alapján már a nyár közepe óta érzékelhető volt, hogy kettészakad az ország – fogalmazott Feldman Zsolt. Az Alföldön, Észak-Magyarországon és Közép-Magyarországon nagyon gyenge lett a termés átlaga és a minősége, míg a Dunántúlon átlagosnak mondható eredmények születtek.

 

Az őszi búza termésátlaga elmarad az eredeti várakozásoktól, országosan mindössze 4,2 tonna terményt takarítottak be hektáronként, az előzetes várakozásoknak megfelelően pedig az összesen 932 ezer hektár területről 4 millió tonna alatt maradt a termésmennyiség. Ez közel negyedével kevesebb, mint az elmúlt öt év átlaga. Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében nem érte el a 3 tonnát sem a hektáronkénti hozam, míg a dél-dunántúli és nyugat-dunántúli megyékben 6 tonnás hektáronkénti eredményt értek el a termelők.

 

Őszi árpából a legalacsonyabb termésátlagot Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből jelentették, 2,6- 2,7 tonna hektáronkénti hozammal. A keleti megyék többségében, illetve Pest megyében is 4 tonna alatt maradt a hektáronkénti termésátlag. A Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint Fejér megyében a legjobb az őszi árpa termésmennyisége, így alakult ki végül a 4,5 tonna/hektáros országos átlag.

 

A repcét 205 ezer hektárról 2,2 tonna/hektár termésátlaggal takarították be, az országos össztermés 450 ezer tonna lett. A rozs, a tritikálé, a tavaszi árpa és a zab minősége és mennyisége ugyancsak nagy területi aránytalanságot mutat. A szalma minősége szintén gyenge és a mennyisége is kevés. Az államtitkár arra kéri a növénytermesztő gazdálkodókat, hogy fokozottan figyeljenek az állattartók igényeire és segítsék őket az állatok ellátásához szükséges szalma biztosításával.

 

A rendkívüli időjárás okozta károk a mezőgazdaságban egyre komolyabb helyzetet teremtenek az országban, az államtitkár szerint Európa területének közel felén szenvednek a gazdálkodók a csapadék hiányától. Hazánkban július közepére az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki, a kárenyhítési rendszerben bejelentett aszálykárral sújtott szántóföldi területek nagysága a becslések szerint elérheti az 1 millió hektárt és súlyos veszélyben van az idei kukorica- és napraforgótermés. A kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset hoz létre a történelmi léptékű aszályhelyzet következményeinek kezelésére – emlékeztetett Feldman Zsolt.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS