A búza rekordközeli termése felülmúlta a várakozásokat, a kukorica hozama elmaradt az előző évitől, az alma, tavaszi fagyok megtizedelték a termést a gyümölcsösökben, a napraforgó termésmennyisége csökkent, de Európa élvonalában maradt.
A főbb növénykultúrák 2025-ös terméseredményeit a statisztikai hivatal kiadványa foglalta össze.
Kettősség jellemzi a gabonatermesztést
2025-ben hazánkban a gabonatermesztés volumene összességében csökkenést mutatott, azonban az eredményeket kettősség jellemezte. A búza rekordközeli termése felülmúlta a várakozásokat, míg a kukorica hozama elmaradt az előző évitől. Az utóbbi években a búza területe tendenciájában nőtt, 2025-ben már kissé meghaladta az egymillió hektárt, míg a kukorica területe jelentősen visszaesett. A terméseredményeket jelentősen befolyásolta a kritikus csapadékhiány és a többszöri hőhullám, amely az alföldi területeket sújtotta a legnagyobb mértékben.
– Gabonából összesen 11,8 millió tonna termett, ami 770 ezer tonnával kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2,2 millió hektáros betakarított terület közel azonos volt a 2024. évivel.
– Az 5,8 millió tonnás búzatermés a megelőző évinél 9,8, betakarított területe 14 százalékkal volt nagyobb.
– A kukorica betakarított területe (740 ezer hektár) a 2024. évinél közel 17, a betakarított mennyisége (3,9 millió tonna) 27 százalékkal lett kevesebb.
– 2025-ben a búza részesedése a teljes gabonatermésből a 2024. évi 42-ről 49 százalékra nőtt, míg a kukoricáé 43-ról 33 százalékra csökkent.
2025-ben a búza betakarított területe 129 ezer hektárral, 1,05 millió hektárra nőtt. Az egy évvel korábbinál 14 százalékkal nagyobb területen 5,8 millió tonna búza termett, ami a 2024. évinél 9,8, a megelőző öt év átlagánál 11 százalékkal több. A 5,5 tonnás hektáronkénti termésátlag 3,5 százalékkal volt kevesebb a 2024. évinél.
Az ország legnagyobb búzaterületei Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében találhatók. Előbbi az országban megtermett mennyiségből 8,7, utóbbi 8,4 százalékkal részesedett. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot Baranya (7,1 tonna), Tolna (6,9 tonna) és Somogy (6,7 tonna) vármegye érte el, míg a legalacsonyabb (4,4–4,6 tonna/hektár közötti) termésátlagokat Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest és Békés vármegyében mérték.
Csökkent a kukorica termőterülete
A magyarországi kukoricatermesztést 2024 után 2025-ben is súlyos aszályok befolyásolták, ami jelentős terméskiesést okozott. Az előző évek gyenge termései és a bizonytalanabbá vált jövedelmezőség következtében a gazdák a stabilabb hozamot biztosító őszi vetésű gabonák termesztését részesítették előnyben. Így a kukorica vetésterülete (770 ezer hektár) történelmi mélypontra (az utóbbi egy évszázad legalacsonyabb értékére) csökkent, a betakarított terület pedig 740 ezer hektárra zsugorodott.
A 17 százalékos területcsökkenés, a talaj mélyebb rétegeinek vízhiánya és a tartós hőstressz együttesen jelentős kiesést okozott a kukoricatermésben.
Országos szinten 2025-ben 3,9 millió tonna termést takarítottak be, ami a 2024. évinél 27, a megelőző öt év átlagánál pedig 34 százalékkal kevesebb.
Az 5,3 tonnás termésátlag a 2024. évinél csaknem 13, a megelőző öt év átlagánál 19 százalékkal alacsonyabb volt.
A kukorica 2025. évi betakarítását – az előző évhez hasonlóan – a szokásosnál korábban kezdték meg a gazdák, továbbá az extrém időjárás okozta károk hatását kényszersilózással is igyekeztek mérsékelni. A számottevő mértékű terméskiesés különösen az ország középső részein volt szembetűnő. Míg az országos átlag 5,3 tonna/hektár volt, Nógrádban csupán 2,7, Békésben pedig 2,8 tonnát takarítottak be hektáronként, szemben a nyugati országrészben mért 8,0 (Vas) és 7,4 (Győr-Moson-Sopron) tonnás eredményekkel.
Területi különbségek a napraforgóhozamokban
2025-ben a napraforgó betakarított területe 709 ezer hektárra nőtt, ami 5,2 százalékkal haladja meg az előző évit, és 7,6 százalékkal magasabb a megelőző öt év átlagánál. Az 1,7 millió tonnás össztermés 4,3 százalékkal elmaradt a 2024. évitől (az ötéves átlagot 1,1 százalékkal felülmúlta). A 2,4 t/ha átlaghozam az előző évihez képest 9,0 százalékkal kevesebb, ugyanakkor az ötéves átlagnál 3,4 százalékkal több.
2025-ben a napraforgótermést nagy területi szórás jellemezte, mivel a szélsőséges és egyenlőtlen csapadékeloszlás jelentősen befolyásolta a vármegyei eredményeket. A keleti és a dél-keleti vármegyékben volt a legkritikusabb a csapadékhiány a növény különösen érzékeny virágzási és szemtelítődési időszakában. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében a június lényegében csapadékmentes volt, de Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar területén is rendkívül alacsony értékeket mértek, ami a termésátlag jelentős visszaesésében mutatkozott meg.
További jelentősebb növénykultúrák terméseredményei
– A repce betakarított területe a 2024. évitől 17 százalékkal elmaradva 144 ezer hektárra csökkent. A 457 ezer tonna betakarított termés kissé (1,4 százalékkal) nagyobb volt az egy évvel korábbi értékénél, 2012 óta ez a második legalacsonyabb mennyiség. A 3,2 tonnás hektáronkénti hozam az előző évinél 22, a megelőző öt év átlagánál 13 százalékkal magasabb volt.
– A kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett a termeléshez köthető támogatások csökkenésének hatásai is megmutatkoznak a cukorrépa terméseredményein. A 11 ezer hektáros betakarított terület a 2008. évi (cukorkvóta-csökkentés elfogadása) mélypont utáni legalacsonyabb érték, és az előző évhez képest több mint negyedével csökkent. Az 581 ezer tonnás termésmennyiség 32, az 50,7 tonnás hektáronkénti hozam 4,4 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak.
– Hazánkban a burgonyatermesztési kedv fokozatos hanyatlása tapasztalható, ami a klimatikus változásnak, többek között a csapadékhiánynak is köszönhető. A 2025. évi 7,8 ezer hektáros betakarított terület a 2024. évinél 1,9, a megelőző öt év átlagánál 8,8 százalékkal volt kisebb. A hűvösebb éghajlatot kedvelő növény 221 ezer tonnás termésmennyisége 5,7, a hektáronkénti hozama (24,6 tonna) 4,6 százalékkal volt alacsonyabb a megelőző évinél.
Kevesebb zöldség termett
2025-ben a hazai kertészeti ágazatban további szűkülés következett be, ami a meghatározó zöldségféléknél is megmutatkozott, bár a zöldborsótermés nagyobb lett:
– csemegekukoricából a 2024. évinél 11 százalékkal kisebb területen 9,3 százalékkal kevesebb (386 ezer tonna),
– paradicsomból 33 százalékkal kisebb területéről 20 százalékkal kevesebb (147 ezer tonna), míg
– zöldborsóból 14 százalékkal nagyobb területen 40 százalékkal több (79 ezer tonna) termett.
A tavaszi fagyok megtizedelték a termést a gyümölcsösökben
2025-ben a gyümölcstermelőket az évek óta tartó aszály mellett a tavaszi, több hullámban érkező fagyok is sújtották, aminek következtében a terméseredmények a legtöbb gyümölcsfaj esetében évtizedes mélypontra süllyedtek.
– A legnagyobb visszaesés az almatermés mennyiségében jelentkezett: a 192 ezer tonnás mennyiség csupán fele az előző évinek, ami minden idők leggyengébb almatermése.
– Meggyből a 2024. évinél közel negyedével kevesebbet, 48 ezer tonnát szedtek le.
Rekordközeli búzatermés az Európai Unióban
A kedvezőtlen időjárás okozta nehézségek után pozitív változás következett be az Európai Unió búzatermesztésében, a terület megközelítette a 24 millió hektárt. Az Eurostat előzetes adatai alapján a 2025-ös búzatermés elérte a 144 millió tonnát, ami 20 százalékos bővülést jelent az előző évihez képest. Az Európai Unió tíz legnagyobb búzatermelő országa közül a leglátványosabb, 40 százalékos termésnövekedés Romániában következett be. A kedvező időjárás hatására Franciaország (+29 százalék) és Németország (+26 százalék) is jelentős terméstöbbletet jelentett.
Hazánk 5,8 millió tonnás búzatermése az uniós termés 4,0 százalékát teszi ki, ezzel az eredménnyel Magyarország továbbra is a nyolcadik legjelentősebb búzatermelő a tagállamok között.
Csökkenő uniós kukoricatermés
2025-ben az Európai Unió 27 tagállamában 8,5 millió hektáron, a 2024. évinél (2,1 százalékkal) kisebb területen, 58 millió tonna (2,0 százalékkal kevesebb) kukorica termett. A legnagyobb termelő már hatodik éve Franciaország maradt 13 millió tonnával, míg Lengyelországban 10 millió, Romániában 6,0 millió tonnát arattak le. A 2024. évi eredményekhez képest a legnagyobb növekedést Görögországban (+50 százalék), Ausztriában (+21 százalék), valamint Spanyolországban (+17 százalék) érték el a termelők, a legnagyobb visszaesés pedig Magyarországon (mínusz 29 százalék), Franciaországban (mínusz 9,8 százalék) és Németországban (mínusz 8,3 százalék) következett be.
2025-ben a tíz legjelentősebb kukoricatermelő ország közül a legmagasabb termésátlagot (13 tonna/hektár) Spanyolországban, a legalacsonyabbat pedig (3,0 tonna/hektár) Romániában érték el.
A magyar napraforgótermesztés az EU élvonalában
2025-ben az Európai Unióban a napraforgóterület kismértékű (2,5 százalékos) csökkenése ellenére, mintegy 4,7 millió hektáron 8,4 millió tonna termést arattak le.
Románia az előző évihez képest csaknem 20 százalékos bővüléssel a legnagyobb napraforgótermelő (1,8 millió tonna), míg Magyarország a második 1,7 millió tonnával, ezzel a közösség napraforgó termelésének egyötödét biztosította. A 2025. évi nyári aszály és a hosszantartó hőhullámok Spanyolországban 7,9, Bulgáriában 7,5, Franciaországban 3,0 százalékos termésmennyiség csökkenést eredményeztek. A fajlagos hozamok vegyesen alakultak, általánosságban a kisebb termésmennyiséget betakarító országok tudták a legnagyobb terméshozamot elérni: Horvátországban és Ausztriában a hektáronkénti hozam egyaránt 3,0 tonna volt. A jelentősebb napraforgó-termesztő országok közül Romániában 24 (1,5 tonna/hektár), Franciaországban 6,6 százalékkal (2,1 tonna/hektár) volt magasabb a fajlagos hozam a 2024. évi értéknél.
Innovatív megoldásokkal és három hazai telephelyén bővíti gyárait a Graboplast Zrt. – tájékoztatott a HIPA.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.