Aszály miatti vis maior bejelentés: a legfontosabb tudnivalók

2022. 07. 30., 22:01

Az Agrárminisztérium tájékoztatója az aszály miatti ökológiai jelentőségű másodvetésekhez és egyes növénytermesztési termeléshez kötött támogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentési lehetőségről.

A zöldítéshez kapcsolódó kötelezettség az ökológiai jelentőségű másodvetés létrehozása. A másodvetésnek a szabályok szerint a vetéstől számított 60 napon keresztül a területen kell lennie és október 1-jéig el kell vetni. Elsősorban azoknak a gazdálkodóknak veszélyeztetett az ökológiai jelentőségű másodvetése az idei évben, akik a másodvetés után, még idén ősszel szeretnék elvetni a következő évi főnövényüket – valamilyen őszi kalászost – hiszen a jelenleg uralkodó aszályos időjárási- és talajviszonyok mellett a legtöbb területen értelmetlen elvégezni ezt a munkát. Annak a gazdálkodónak, aki őszi vetésű gabonafélével tervez, legkésőbb augusztus közepén el kellene vetnie a zöldtrágya- vagy takarónövényt annak érdekében, hogy az még a következő főnövény vetése előtt legalább 60 napig a területen maradjon.

Ezért az Agrárminisztérium felhívja azon gazdálkodók figyelmét, akik már 2022. június 9-ig jelezték szándékukat az ökológiai jelentőségű másodvetésre, hogy elektronikus úton lehetőségük van vis maior kérelmet benyújtani, melynek pontos módjáról a tájékoztató anyag végén olvashatnak. Akik nem jelentették be az egységes kérelemben, hogy terveznek ökológiai jelentőségű másodvetést, azok ettől a lehetőségtől elestek. Változatlan ugyanis az a követelmény 2015 óta, miszerint a másodvetés tervezéssel kapcsolatos adatokat előre be kell jelenteni. Ellenkező esetben a Magyar Államkincstár nem tudná megállapítani a kérelem alapján, hogy tárgyévben az ügyfél várhatóan meg felel-e majd a zöldítés előírásainak. Amennyiben a kormányhivatal leigazolja az aszálykár bekövetkeztét a gazdálkodó számára, továbbá a vetés elmaradása és a káresemény között ok-okozati összefüggést is meg lehet állapítani, a Magyar Államkincstár megvalósultként elfogadja a termelő által eredetileg tervezett ökológiai fókuszterület elemet (közkeletű rövidítéssel EFA-elemet). 

Az idei aszályhelyzet érzékenyen érinti a termeléshez kötött támogatásban részesülő szemes és szálas fehérjenövény, valamint a rizs termesztését is. Amennyiben az aszályhelyzet veszélyezteti az e kultúrák esetében jogszabályban előírt elvárt hozamot (szemes fehérjenövények) és a beállottsági feltétel (több éves szálas fehérjenövények) elérését, ott a gazdálkodónak lehetősége van a vis maior bejelentés lehetőségével élnie.

A szemes fehérjenövényeknél a szója, a lóbab és az édescsillagfürt termesztése esetén 1 tonna/hektár, a szárazborsó, a csicseriborsó, a takarmányborsó és a mezei borsó termesztésénél 2 tonna/hektár, míg a rizsnél 2,5 tonna/hektár minimális hozamot kell igazoltan elérni.

A több éves művelésre alkalmas szálas fehérjenövény termesztési támogatására jogosult kultúrák esetében a támogatási kérelemben bejelentett tábla legalább 80%-án összefüggő állományra vonatkozó feltétel teljesítése az elvárás.

A termeléshez kötött támogatásoknál az elvárt hozam és a beállottsági feltétel szempontjából vis maior eseménynek tekinthető az aszály, amennyiben igazoltan bekövetkezett és az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. A vis maior események bejelentésére az egységes kérelem elektronikus kitöltő felületén van lehetőség.

A bejelentése előtt érdemes a Magyar Államkincstár által közzétett, az adatváltozás technikai folyamatát leíró tájékoztatót is áttanulmányozni- 

Az a gazdálkodó, aki a NAK közreműködésével adta be az idei egységes kérelmét, forduljon a falugazdászához!

Az Agrárminisztérium minden támogatási jogcím esetében megteremti és bemutatja azokat - az uniós támogatási rendszer kötöttségei között alkalmazható - lehetőségeket, amelyekkel az idei, rendkívüli aszályhelyzet miatt a különböző kötelezettségeik és vállalásaik ellehetetlenülése esetén élhetnek az agrártámogatási rendszer keretében a gazdálkodók. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-12-10 11:25:00
Az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja a jelenlegi 18 millió forintról 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő – emlékeztet a NAV. A mentességet újonnan választóknak december 31-ig kell nyilatkozniuk.
2025-12-10 09:10:00
A munkahelyen a munkavállalókat még maximális elővigyázatosság és megfelelő munkavédelmi intézkedések mellett is érheti baleset. Munkabaleset esetén a munkálatót többféle kötelezettség is terheli. Mi a munkabaleset? Mit kell tennie a munkáltatónak, ha bekövetkezik a baleset? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS