Agrár vándorbölcsőt adományoztak négy családnak

Agrár vándorbölcsőt adományoztak négy családnak
2022. 08. 07., 19:17

A Kárpát-medence hegy- és domboldalain a sajátos ökológiai adottságok következtében egyedi ízvilágú, csodálatos borszőlőfajták teremtek a múltban, teremnek ma és teremhetnek a jövőben is – jelentette ki Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Nagykárolyban, a Károlyi kastélyban megtartott Kincses Pince rendezvény ünnepélyes megnyitóján.

Az Agrárminisztérium által harmadik alkalommal megszervezett Kincses Pince célja a kulturált borfogyasztás és a jó minőségű magyar borok népszerűsítése, jó hírnevének terjesztése – mondta Ökrös Oszkár.

A program keretében a Kárpát-medence kiváló borászatai találkozhatnak a fogyasztókkal, valamint a kereskedelem és a vendéglátóipar meghatározó szereplőivel, üzleti és baráti kapcsolatokat építhetnek. A Kárpát-medence számos magyarlakta területéről érkeztek borászok a programra, amely ezáltal – az egy nemzetben gondolkodás jegyében – az anyaországi és a határon túli magyarság közti párbeszédet is erősíti – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Arról is szólt, hogy az agrártárca fontosnak tartja, hogy a történelmi borvidékek ismét visszanyerjék régi fényüket és a Kárpát-medence földrajzi adottságainak következtében kiváló ízvilágú, minőségi borok készüljenek, amelyek közösségteremtő és -fenntartó szerepet tölthetnek be országhatáron innen és túl.  Ezt a célt szolgálja az Agrárminisztérium által az idei évben elindított Schams Ferenc terv is.

A borászatok jövője a minőségi, nagy hozzáadott értéket hordozó termékek előállításában és a már befutott márkák minél szélesebb körű megismertetésében rejlik, ennek érdekében az agrártárca minden segítséget és támogatást megad a továbbiakban is ahhoz, hogy a magyar borok jövője sikertörténet legyen. Habár mennyiség tekintetében nem vehetjük fel a versenyt a nagy bortermelő országokkal, Magyarország a borok minőségét nézve már ma is egyértelműen bornagyhatalomnak tekinthető – mondta a helyettes államtitkár.

A program keretében Ökrös Oszkár a Szatmár Vidékfejlesztésért Egyesület közreműködésével négy partiumi család részére agrár vándorbölcsőt adományozott. Szólt arról, hogy az Agrárminisztérium 2020-ban, a Nemzeti Összetartozás Évében csatlakozott a sajátosan magyar vándorbölcső mozgalomhoz, melynek keretében a tárca a külhoni magyar, agráriumból élő, gyermeket váró családok részére „Agrár Vándorbölcsőt” adományoz fél éves használatra, amelyet ezután egy újabb család kap meg.

Jelenleg 28 agrárbölcső ring szerte a Kárpát-medencében, ezekben az elmúlt másfél évben immáron 61 magyar gyermek álmodott boldog jövőt magának.

AM Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS