A rendkívüli aszály tovább mélyítette a gyümölcságazat válságát

A rendkívüli aszály tovább mélyítette a gyümölcságazat válságát
2022. 10. 13., 11:17

Az idei, történelmi léptékű aszály hatása minden gyümölcsfajta állapotában megmutatkozott. A legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsök közül almából az elmúlt évtized legrosszabb termésmennyisége, 300 ezer tonna várható, a meggy esetében pedig a mintegy 60 ezer tonnányi termés jelentős része nem érte el a feldolgozáshoz szükséges méretet. Az idei szárazság hosszabb távú hatásaként tovább gyorsulhat a hazai gyümölcs-termőterületek csökkenésének folyamata.

Szemben a korábbi évekkel, idén nem a késői fagyok, hanem az évszázados mértékű aszály okozott kiemelkedő károkat a hazai gyümölcságazatnak. A talaj mélyebb rétegeiben is jelentkező, már tavaly nyár óta egyre súlyosbodó vízhiány hatására a legtöbb gyümölcs termése nem érte el az ideális méretet és beltartalmi értéket.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint almából a tavalyi 520 ezer tonna helyett 42 százalékkal kevesebbet, csupán mintegy 300 ezer tonnát takarítanak be idén, a kiesés különösen a léalma tekintetében lesz jelentős. Meggyből a korábbi évekhez hasonlóan csupán 60 ezer tonna körül alakul az idei termés volumene, ám míg az előző években a tavaszi fagyok okoztak jelentő terméskiesést, most az aszály tizedelte a termést. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a megtermett mennyiségnek is csak egy része érte el a feldolgozóipar által megkövetelt 18 milliméteres méretet.

A kisebb termőterülettel rendelkező gyümölcsfajták esetében vegyesebb a kép. A kései tavaszi fagyok elmaradása miatt a szilvatermés várható értéke az átlagtól kissé elmaradó 55 ezer tonna körül alakulhat, őszibarackból és kajsziból ugyanakkor a korábbi éveknél jóval nagyobb mennyiséget sikerült idén szüretelni: az utóbbi 25 ezer tonna körüli termésmennyisége ugyan nem számít rekordnak, de a korábbi évekhez képest mindenképpen kiugrónak minősíthető. Körtéből 17 ezer tonna termett, ami kismértékű növekedés a tavalyi 16 ezer tonnához képest, és a cseresznye 10 ezer tonna körüli összhozama is jó eredménynek minősíthető.

A nagyrészt öntözött területeken termelt görögdinnyéből is megfelelő mennyiség, 120 ezer tonna termett idén, ami fedezte a hazai és exportigényeket. Ám a nagy hőség itt is fejtett ki kedvezőtlen hatásokat: visszaestek a termésátlagok, a gyorsabban beérő termés pedig a szokásosnál rövidebb, intenzív szezont eredményezett.

„Az aszály sajnos nem csupán az idei termésre gyakorolt negatív hatást, a jövő évi termés mennyiségét is erősen befolyásolja – hívta fel a figyelmet Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke. – A legyengült, a tápanyagokhoz csak korlátozottan hozzájutó gyümölcsfáknak ugyanis nincsen energiája megfelelő számú virágrügyet kinevelni, ami pedig a jövő évi termés feltétele.”

Csökkenő termőterületek, emelkedő árak

Az idei aszály tovább rontotta a gyümölcstermesztés hosszú távú kilátásait. A szárazság mellett a tavaszi fagyok gyakoriságát is növelő éghajlatváltozás mellett az ágazatot súlyos munkaerőhiány és az ültetvények folyamatos elöregedése is sújtja. Mindezek hatására már tavaly születtek olyan prognózisok, amelyek szerint a következő 4-5 évben országos szinten a gyümölcs-termőterületek nagyságának akár 20 százalékot meghaladó mértékű csökkenését vetítik előre. Ezt a folyamatot az idei aszály okozta gazdasági nehézségek tovább gyorsíthatják. Pozitív keresleti elmozdulást jelenthetnek a jelenlegi gazdasági környezetben az olyan helyi kezdeményezések, mint a „szedd magad” akciók, illetve a helyi és hazai termékek vásárlására ösztönző kampányok. A túléléshez a tudatos fogyasztói magatartás mellett a technológiai fejlesztés fontosságát hangsúlyozzák a szakemberek.

„Hosszú távon csak az olyan intenzív ültetvényeknek van jövője, amelyekben legalább részlegesen megoldott a fagy- és jégveréskár elleni védekezés, illetve az öntözés is – tette hozzá Apáti Ferenc. – A kockázatokat csak jelentős tőkebefektetéssel, és megfelelő szaktudás birtokában lehet majd a jövőben kivédeni.”

A korszerű technológia költsége ugyanakkor törvényszerűen be fog épülni a gyümölcsök árába is, vagyis a gyümölcspiacon hosszú távon is folyamatosan emelkedő árakra kell majd számítanunk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.