Az idei, történelmi léptékű aszály hatása minden gyümölcsfajta állapotában megmutatkozott. A legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsök közül almából az elmúlt évtized legrosszabb termésmennyisége, 300 ezer tonna várható, a meggy esetében pedig a mintegy 60 ezer tonnányi termés jelentős része nem érte el a feldolgozáshoz szükséges méretet. Az idei szárazság hosszabb távú hatásaként tovább gyorsulhat a hazai gyümölcs-termőterületek csökkenésének folyamata.
Szemben a korábbi évekkel, idén nem a késői fagyok, hanem az évszázados mértékű aszály okozott kiemelkedő károkat a hazai gyümölcságazatnak. A talaj mélyebb rétegeiben is jelentkező, már tavaly nyár óta egyre súlyosbodó vízhiány hatására a legtöbb gyümölcs termése nem érte el az ideális méretet és beltartalmi értéket.
A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint almából a tavalyi 520 ezer tonna helyett 42 százalékkal kevesebbet, csupán mintegy 300 ezer tonnát takarítanak be idén, a kiesés különösen a léalma tekintetében lesz jelentős. Meggyből a korábbi évekhez hasonlóan csupán 60 ezer tonna körül alakul az idei termés volumene, ám míg az előző években a tavaszi fagyok okoztak jelentő terméskiesést, most az aszály tizedelte a termést. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a megtermett mennyiségnek is csak egy része érte el a feldolgozóipar által megkövetelt 18 milliméteres méretet.
A kisebb termőterülettel rendelkező gyümölcsfajták esetében vegyesebb a kép. A kései tavaszi fagyok elmaradása miatt a szilvatermés várható értéke az átlagtól kissé elmaradó 55 ezer tonna körül alakulhat, őszibarackból és kajsziból ugyanakkor a korábbi éveknél jóval nagyobb mennyiséget sikerült idén szüretelni: az utóbbi 25 ezer tonna körüli termésmennyisége ugyan nem számít rekordnak, de a korábbi évekhez képest mindenképpen kiugrónak minősíthető. Körtéből 17 ezer tonna termett, ami kismértékű növekedés a tavalyi 16 ezer tonnához képest, és a cseresznye 10 ezer tonna körüli összhozama is jó eredménynek minősíthető.
A nagyrészt öntözött területeken termelt görögdinnyéből is megfelelő mennyiség, 120 ezer tonna termett idén, ami fedezte a hazai és exportigényeket. Ám a nagy hőség itt is fejtett ki kedvezőtlen hatásokat: visszaestek a termésátlagok, a gyorsabban beérő termés pedig a szokásosnál rövidebb, intenzív szezont eredményezett.
„Az aszály sajnos nem csupán az idei termésre gyakorolt negatív hatást, a jövő évi termés mennyiségét is erősen befolyásolja – hívta fel a figyelmet Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke. – A legyengült, a tápanyagokhoz csak korlátozottan hozzájutó gyümölcsfáknak ugyanis nincsen energiája megfelelő számú virágrügyet kinevelni, ami pedig a jövő évi termés feltétele.”
Az idei aszály tovább rontotta a gyümölcstermesztés hosszú távú kilátásait. A szárazság mellett a tavaszi fagyok gyakoriságát is növelő éghajlatváltozás mellett az ágazatot súlyos munkaerőhiány és az ültetvények folyamatos elöregedése is sújtja. Mindezek hatására már tavaly születtek olyan prognózisok, amelyek szerint a következő 4-5 évben országos szinten a gyümölcs-termőterületek nagyságának akár 20 százalékot meghaladó mértékű csökkenését vetítik előre. Ezt a folyamatot az idei aszály okozta gazdasági nehézségek tovább gyorsíthatják. Pozitív keresleti elmozdulást jelenthetnek a jelenlegi gazdasági környezetben az olyan helyi kezdeményezések, mint a „szedd magad” akciók, illetve a helyi és hazai termékek vásárlására ösztönző kampányok. A túléléshez a tudatos fogyasztói magatartás mellett a technológiai fejlesztés fontosságát hangsúlyozzák a szakemberek.
„Hosszú távon csak az olyan intenzív ültetvényeknek van jövője, amelyekben legalább részlegesen megoldott a fagy- és jégveréskár elleni védekezés, illetve az öntözés is – tette hozzá Apáti Ferenc. – A kockázatokat csak jelentős tőkebefektetéssel, és megfelelő szaktudás birtokában lehet majd a jövőben kivédeni.”
A korszerű technológia költsége ugyanakkor törvényszerűen be fog épülni a gyümölcsök árába is, vagyis a gyümölcspiacon hosszú távon is folyamatosan emelkedő árakra kell majd számítanunk.
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.