A megszokottnál nagyobb mértékben „hull a szilva a fáról”

A megszokottnál nagyobb mértékben „hull a szilva a fáról”
2024. 08. 12., 16:10

Az országosan jelentkező változékony időjárás okozta fagykár és hideghatás következtében a megszokottnál nagyobb mértékű gyümölcshullás volt megfigyelhető idén a hazai szilvaültetvényeken. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet körképe alapján azonban még így is egy normál, kiegyensúlyozott termés várható, az elmúlt 4 év átlagához viszonyítva kedvezőbb termésmennyiséggel számolhatunk.

Az elmúlt 4 évben átlagosan 45 ezer tonna körüli szilvatermést takarítottak be a hazai ültetvényeken, a 2020. évben egy kifejezetten alacsony szilvaterméssel (24 ezer tonna) ért véget a szezon. Ezzel szemben a 2022. évben 60 ezer tonnát is meghaladta az összes termés mennyisége. Az utóbbi évek láthatóan nem kedveztek a szilvának – a tavaszi fagyok, a virágok megfázása, a méhek elmaradása, a gyenge termékenyülés egyre nagyobb terméskilengéseket okoznak, így kiszámíthatatlanná vált a termés és a piac egyaránt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint valószínűen 50–60 ezer tonna között várható az idei termés hazánkban, tehát az ebben az évben megközelíthetjük a jobb évjáratok termését. A pontos becslést nehezíti, hogy rendkívül heterogén a termés termesztőkörzetenként és fajtánként egyaránt. A betakarítási szezon, akárcsak a legtöbb gyümölcsfajunk esetén, nagyságrendileg 2–2,5 héttel korábban kezdődött. A legnagyobb problémát jelenleg a szárazság és a légköri aszály okozza, ami visszafogja szilva növekedését; egyes érzékeny fajták szinte a fán aszalódnak meg. Amennyiben a száraz és meleg időjárás továbbra is megmarad, az – akár jelentősebb mértékben is – csökkentheti a várt termésmennyiséget. Az idei évben jelentős növényvédelmi problémáról nem számoltak be a termelők.

Magyarországon jelenleg 5776 hektáron termeltek szilvát, ami a 2023. évi adatokhoz képest enyhe csökkenésnek felel meg. A legnagyobb termőterülettel rendelkező vármegyénk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol jelenleg a szilvatermő felület közel 30 százaléka található. Jelentős termőterülettel rendelkezik még Bács-Kiskun és Pest vármegye is, együttesen több, mint a teljes termőterület 60%-át adják. A termőterület folyamatosan csökken: tíz évvel ezelőtt még közel 8 000 hektárral rendelkeztünk.

A legnagyobb területen termelt fajták közé tartozik a Katinka, a Cacanska Lepotica, a Cacanska Rana, a Bluefree, a Stanley, a President és a Top-sorozat fajtái. A termés bő fele a – hazai vagy esetlegesen külföldi, utóbbi esetben német – feldolgozóiparba kerül, szűk felét pedig a hazai és kisebb hányadban a külföldi frisspiacon értékesítik.

A szilva korábban jelentős exportcikkünk volt: a 2020-et megelőző években jellemzően 8–12 ezer tonnát exportáltunk, az utóbbi három évben azonban a jelentős terméskiesések miatt 2–4 ezer tonna közé csökkent a kivitt mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1–2 ezer tonna között mozgott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 09. 13., 20:13
Megszűnik a munkáltatók általános kötelezettsége, hogy a munkavállalókat munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldjék, kivéve a jogszabályban előírt munkakörök esetében. Ezáltal ugyan csökkennek a felek adminisztrációs terhei, azonban a munkáltatók továbbra is felelősek a biztonságos munkavégzési körülmények biztosításáért – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédei.
2024. 09. 12., 11:12
Az előző évi, rekordmértékű, 21 százalékos emelkedést követően 2023-ban a lakásépítési költségek „mindössze” 14 százalékkal emelkedtek éves összevetésben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2024-09-13 18:13:00
A hazai partnerek mellett a térség autógyárait is kiszolgáló központtá bővül a fémfelület-kezelő technológiával foglalkozó Aalberts Surface Technologies Kft. tatabányai telephelye egy körülbelül 22 millió euró értékű beruházás eredményeként.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.