A megszokottnál nagyobb mértékben „hull a szilva a fáról”

A megszokottnál nagyobb mértékben „hull a szilva a fáról”
2024. 08. 12., 16:10

Az országosan jelentkező változékony időjárás okozta fagykár és hideghatás következtében a megszokottnál nagyobb mértékű gyümölcshullás volt megfigyelhető idén a hazai szilvaültetvényeken. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet körképe alapján azonban még így is egy normál, kiegyensúlyozott termés várható, az elmúlt 4 év átlagához viszonyítva kedvezőbb termésmennyiséggel számolhatunk.

Az elmúlt 4 évben átlagosan 45 ezer tonna körüli szilvatermést takarítottak be a hazai ültetvényeken, a 2020. évben egy kifejezetten alacsony szilvaterméssel (24 ezer tonna) ért véget a szezon. Ezzel szemben a 2022. évben 60 ezer tonnát is meghaladta az összes termés mennyisége. Az utóbbi évek láthatóan nem kedveztek a szilvának – a tavaszi fagyok, a virágok megfázása, a méhek elmaradása, a gyenge termékenyülés egyre nagyobb terméskilengéseket okoznak, így kiszámíthatatlanná vált a termés és a piac egyaránt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint valószínűen 50–60 ezer tonna között várható az idei termés hazánkban, tehát az ebben az évben megközelíthetjük a jobb évjáratok termését. A pontos becslést nehezíti, hogy rendkívül heterogén a termés termesztőkörzetenként és fajtánként egyaránt. A betakarítási szezon, akárcsak a legtöbb gyümölcsfajunk esetén, nagyságrendileg 2–2,5 héttel korábban kezdődött. A legnagyobb problémát jelenleg a szárazság és a légköri aszály okozza, ami visszafogja szilva növekedését; egyes érzékeny fajták szinte a fán aszalódnak meg. Amennyiben a száraz és meleg időjárás továbbra is megmarad, az – akár jelentősebb mértékben is – csökkentheti a várt termésmennyiséget. Az idei évben jelentős növényvédelmi problémáról nem számoltak be a termelők.

Magyarországon jelenleg 5776 hektáron termeltek szilvát, ami a 2023. évi adatokhoz képest enyhe csökkenésnek felel meg. A legnagyobb termőterülettel rendelkező vármegyénk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol jelenleg a szilvatermő felület közel 30 százaléka található. Jelentős termőterülettel rendelkezik még Bács-Kiskun és Pest vármegye is, együttesen több, mint a teljes termőterület 60%-át adják. A termőterület folyamatosan csökken: tíz évvel ezelőtt még közel 8 000 hektárral rendelkeztünk.

A legnagyobb területen termelt fajták közé tartozik a Katinka, a Cacanska Lepotica, a Cacanska Rana, a Bluefree, a Stanley, a President és a Top-sorozat fajtái. A termés bő fele a – hazai vagy esetlegesen külföldi, utóbbi esetben német – feldolgozóiparba kerül, szűk felét pedig a hazai és kisebb hányadban a külföldi frisspiacon értékesítik.

A szilva korábban jelentős exportcikkünk volt: a 2020-et megelőző években jellemzően 8–12 ezer tonnát exportáltunk, az utóbbi három évben azonban a jelentős terméskiesések miatt 2–4 ezer tonna közé csökkent a kivitt mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1–2 ezer tonna között mozgott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS