42 forint volt egy tojás, 176 forint egy liter tej átlagos felvásárlási ára 2023 végén: „állati” adatok a KSH-tól

2024. 03. 06., 15:10

A mezőgazdasági haszonállatok közül Magyarországon 2023 decemberében az egy évvel korábbinál több sertést és juhot, ugyanakkor kevesebb szarvasmarhát és tyúkot tartottak. Eltérő mértékben, de valamennyi haszonállat felvásárlási ára emelkedett a 2022. év végihez képest, az állattartók létszáma azonban visszaesett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Kevesebb szarvasmarhát tartottak, a felvásárolt vágómarhák mennyisége is csökkent

2023. december 1-jén a szarvasmarha-állomány 862 ezer volt, 23 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 403 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt több mint 15 ezerrel csökkent.

A szarvasmarhatartók számában egy év alatt 5,4 százalékos csökkenés következett be, számuk 2023. december 1-jén 13 ezer volt.

2023-ban 41 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal kevesebbet. A kilogrammonkénti 674 forintos felvásárlási átlagár 2,6 százalékkal volt magasabb a megelőző évinél.

A tehéntej felvásárolt mennyisége 2,8 százalékkal csökkent, míg felvásárlási átlagára 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelőknek literenként átlagosan 176 forintot fizettek.

2023-ban az országban levágott szarvasmarhák száma meghaladta a 93 ezret, ami 10 ezerrel (9,8 százalékkal) volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az összes vágás 95 százaléka vágóhídon zajlott, aminek 60 százalékát tehenek tették ki. A fiatal szarvasmarhák és borjak vágásának száma 17 százalékkal, a teheneké pedig 9,6 százalékkal csökkent.

2023 első tizenegy hónapjában az élőszarvasmarha-export 16 százalékkal, 58,5 ezer tonnára csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. A főbb kereskedelmi partnerek sorrendben Koszovó, Horvátország, Ausztria és Törökország voltak. Az összes kivitel 60 százaléka ebbe a négy országba került. Az élőállat-import (14,8 ezer tonna) 33 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarhák 72 százalékát Németországból, Dániából, Ausztriából és Szlovákiából hozták Magyarországra.

A 2023. január–novemberben kivitt marhahús mennyisége (8,4 ezer tonna) 17 százalékkal, míg a húsimport (11,8 ezer tonna) 12 százalékkal csökkent 2022 első tizenegy hónapjához viszonyítva.

Nőtt a sertésállomány és a vágósertés felvásárlási ára

A sertések száma 2023. december 1-jén 2,6 millió volt, az egy évvel korábbihoz képest 1,9 százalékkal emelkedett. Az állományon belül az anyakocák száma egy év alatt 4,1 százalékkal, 154 ezerre nőtt.

A sertéstartók száma 7,1 százalékkal csökkent, számuk 2023. december 1-jén 26 ezer volt.

2023-ban a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási ára 705 forint volt, 21 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A felvásárolt vágósertések száma (3,5 millió) 3,5 százalékkal lett kevesebb a megelőző évinél. A vágósertések átlagos tömege 116 kilogramm volt.

Hazánkban összesen közel 4,6 millió sertést vágtak le 2023-ban, ami 97 ezer darabos (2,1 százalékos) csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Az ország teljes vágásának közel 99 százaléka vágóhidakon történt.

Magyarországról 2023 első 11 hónapjában 32,3 ezer tonna élő sertést exportáltak, ami 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legfontosabb célországok közé Románia, Ausztria és Albánia tartozott, a kivitel 62 százaléka került ebbe a három országba. Az élőállat-import (70,2 ezer tonna) 16 százalékkal volt több 2022 első tizenegy hónapjáénál. Behozatal szempontjából a legfontosabb partnereink Szlovákia, Horvátország és Németország, az import 89 százaléka ebből a három országból érkezett 2023. január és november között.

A sertéshús kivitele 9,0 százalékkal, 134,8 ezer tonnára csökkent 2023 első tizenegy hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes kivitel 62 százaléka Romániába, Horvátországba és Olaszországba került. Az import a kivitelnél nagyobb mértékben, 12 százalékkal csökkent, 129,8 ezer tonna volt, így a sertéshús esetében ismét nettó exportőrré vált az ország. (Egy évvel korábban az export és az import volumene lényegében megegyezett.) A behozatali oldalon a mennyiség 59 százaléka két országból (Németország és Spanyolország) származott.

A baromfiállomány összességében nőtt, ugyanakkor a tyúk- és a pulykaállomány csökkent a megelőző évhez képest

A baromfifélék állományában jelentősebb és eltérő irányú változások történtek 2022. december 1-jéhez viszonyítva.

A tyúkok száma 2023. december 1-jén 28,7 millió volt, egy év alatt 1,3 százalékkal mérséklődött. A 8,5 milliós tojóállomány 2,6 százalékkal lett kisebb az egy évvel korábbihoz képest. A tyúktartók száma 16 százalékkal csökkent 2022 azonos időpontjához képest.

2023-ban a vágótyúk felvásárlási átlagára a megelőző évhez képest jelentősen, 8,0 százalékkal emelkedett, kilogrammonkénti ára elérte a 467 forintot. A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (173 millió darab) 3,9 százalékkal meghaladta az előző évi mennyiséget.

2023-ban a baromfikeltető állomások által jelentett, keltetésre berakott tojások száma a hús- és a kettős hasznosítású tyúkféléknél 5,9 százalékkal, 336 millió darabra nőtt a megelőző évihez képest. Ugyanebben az időszakban a naposbaromfi-hasznosítás volumene a tyúkféléknél 6,5 százalékkal emelkedett, 290 millió volt.

Az étkezési tyúktojás darabonkénti 42 forintos felvásárlási ára 27 százalékkal volt magasabb a 2022. évinél.

A 2023. december 1-jei 4,2 milliós kacsaállomány 55 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és száma lényegében a 2021. évivel megegyezett. (Az adatok az adott napra vonatkoznak, és 2023-ban a felmérés eszmei időpontjában tartott állományok később kerültek elszállításra, vágóhidakra a gazdaságokból.)

A 628 ezres lúdállomány 2,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A kacsatartók számában 4,9, a lúdtartók esetében 8,9 százalékos visszaesés figyelhető meg.

A pulykaállomány az elmúlt években folyamatosan csökkent, száma 2023 decemberében közel 2,0 millió volt, ami 21 százalékos csökkenést jelent 2022 decemberéhez viszonyítva. A többi baromfitartóhoz hasonlóan csökkent a pulykatartók száma is, ennek mértéke 31 százalék volt.

2023-ban a keltetésre berakott tojások száma a kacsánál 52,3 millió, a lúdnál 6,2 millió darab volt, ami 8,7, illetve 8,8 százalékkal meghaladta a megelőző évit. A 8,7 millió darab, keltetőgépbe helyezett pulykatojás száma nem változott 2022-höz képest.

A kikelt tojások száma 2023-ban a kacsánál 34 millió, a lúdnál 3,3 millió darab volt, ami egy év alatt 10, illetve 7,3 százalékos, a 6,5 millió darab kikelt pulyka esetében 4,5 százalékos visszaesést jelent.

Több volt a juh és a házinyúl, míg a kecskék száma tovább csökkent

2023. december 1-jén a juhállomány 907 ezer, az anyajuhok száma 694 ezer volt, az előbbi 4,1 százalékkal emelkedett, az utóbbi lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest. A létszámbővülés több éve tartó folyamatos csökkenés után következett be.

2023-ban a vágójuh kilogrammonkénti 1439 forintos felvásárlási átlagára 8,1 százalékkal, felvásárolt mennyisége (187 ezer darab) 2,5 százalékkal haladta meg az előző évit.

2023. december 1-jére az ország kecskeállománya egy év alatt közel 10 ezerrel csökkent, száma 31 ezer volt.

Az 1,1 milliós házinyúl-állomány 2,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Csökkentek a takarmányárak

2023-ban a takarmánykukorica felvásárlási ára 39, a takarmányárpáé 46, a takarmánybúzáé 40 százalékkal csökkent a megelőző évhez viszonyítva. Ugyanebben az időszakban a takarmánykeverékek árai összességében nőttek.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS