2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: az új finanszírozások volumene és a szerződések száma egyaránt emelkedett. A vállalati ügyfelek – különösen a kis- és középvállalkozások – még mindig meghatározó szereplők, miközben a magas kamatkörnyezetben tovább nőtt az államilag támogatott finanszírozások jelentősége.
Az első félévben tovább bővült a hazai lízingpiac az előző év hasonló időszakához képest: az új finanszírozások összege elérte az 519,7 milliárd forintot, ami 8,7 százalékos növekedést jelent. A szerződések száma 42 536 darabra emelkedett, ez 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az új ügyletek 79 százaléka új eszközökhöz kapcsolódott. A teljes portfólió értéke 5,5 százalékkal, 2478 milliárd forintra nőtt, miközben az állományban lévő szerződések száma 0,6 százalékkal, 309 904-re csökkent. Ugyanakkor ez a szerződésállomány már magasabb volt, mint 2026 első negyedévének végén – olvasható a szövetség közleményében.
Erősödő lakossági finanszírozás
A piacot továbbra is a vállalati ügyfelek határozzák meg: az új finanszírozások 90 százaléka, 473 milliárd forint kapcsolódott ehhez a körhöz. Ezen belül a kis- és középvállalkozások adták a finanszírozások háromnegyedét, míg a nagyvállalatok részesedése 25 százalék volt. A lakossági finanszírozás szintén erősödött, volumene 45 milliárd forintot tett ki, ami a teljes piac 8 százalékának felel meg. A szerződésszám alapján a lakossági ügyfelek részesedése már meghaladta a 19 százalékot, ami 8208 darab szerződést jelent.
„A retail személyautó-finanszírozási piacon 30 267 darab szerződésből 7 926 kapcsolódott lakossági ügyfelekhez, vagyis több mint minden negyedik szerződést magánszemély kötött. Az állami és egyéb nem lakossági szereplők részesedése továbbra is minimális maradt” – hangsúlyozta Kőszegi László.
Dominál a pénzügyi lízing
2026 első félévében is a pénzügyi lízing maradt a meghatározó finanszírozási forma, az összes ügylet 84 százalékát adta. Ebből 297 milliárd forint zárt végű, 140 milliárd forint pedig nyílt végű pénzügyi lízing volt. Az állami és európai uniós támogatott konstrukciókhoz kapcsolódó kölcsönfinanszírozás is emelkedett: az első félévben 26,5 milliárd forintot tett ki, ami a finanszírozások 5 százalékának felel meg. A növekedést jelentősen segítették a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében elérhető, mezőgazdasági gépekre adott állami támogatások. Az operatív lízing volumene 55,7 milliárd forint volt, így a piac 11 százalékát képviselte. Ezek az ügyletek döntően személyautókhoz és kishaszonjárművekhez kapcsolódtak, elsősorban flottakezelő cégek révén.
A devizaalapú finanszírozások aránya továbbra is magas maradt, ugyanakkor az előző évhez képest enyhén csökkent: a finanszírozási volumen 27 százaléka, a szerződések 15 százaléka euróalapú. „A személyautó- és kisteherautó-finanszírozásban kisebb a devizás ügyletek súlya, ugyanakkor a nagyhaszonjárművek piacán hagyományosan meghatározó az eurófinanszírozás, és az egyéb gépek esetében is jelentős arányt képvisel” – mondta Kőszegi László.
Állami források nélkül nehéz
A jelenlegi kamatkörnyezet mellett továbbra is kiemelt szerep jut az államilag támogatott konstrukcióknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknál, ahol a lízing teljes egészében beruházásra fordítódik. Az első félévben ezekben a programokban 120 milliárd forint értékű finanszírozás valósult meg 6771 darab szerződéssel. Ez összegében közel 28 százalékos, szerződésszámban pedig 23 százalékos bővülést jelentett éves összevetésben.
A Széchenyi Lízingkártya Program tovább erősödött: 85 milliárd forintnyi új finanszírozás és 5622 szerződés kapcsolódott hozzá, ami 11 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Az Eximbank Demján Programja szintén jelentősen bővült az idei keretemelésnek köszönhetően: a konstrukcióban 34 milliárd forintnyi ügylet jött létre 1129 szerződéssel, ami a tavalyi teljesítmény dupláját jelenti.
Jól mennek a személyautók
A személygépkocsi-, kishaszonjármű- és motorkerékpár-finanszírozás továbbra is a lízingpiac legnagyobb szegmense maradt. Az első félévben 319 milliárd forintnyi új finanszírozás valósult meg, ami a teljes piac több mint 61 százalékát adta, és 8,5 százalékkal haladta meg a 2025 első félévi teljesítményt. A szerződések száma 4,6 százalékkal emelkedett, összesen 35 830 ügylet született.
„A növekedést részben az autópiaci folyamatok támogatták: az új személygépkocsik forgalomba helyezése 13,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ebben szerepet játszott az is, hogy a homologizációs szabályok változása miatt a gyártók és a kereskedők igyekeztek értékesíteni meglévő készleteiket” – mondta Kőszegi László.
A kishaszonjárművek piacán ugyanakkor lényegében stagnálás volt tapasztalható, az első félévi új forgalomba helyezések gyakorlatilag megegyeztek a tavalyi szinttel.
A pénzügyi lízing penetrációja az új személygépkocsik esetében enyhén emelkedett, 27 százalékra, míg a kishaszonjárműveknél 32 százalékra.
Visszafogott flották
Az autófinanszírozáson belül a flottakezelő társaságok visszafogottabb teljesítményt mutattak: a finanszírozott volumen közel 4 százalékkal, 60,8 milliárd forintra csökkent, miközben a szerződések száma 5 százalékos visszaeséssel 5564-re mérséklődött. Ugyanakkor biztató jel, hogy a második negyedévben a piaci szereplők visszajelzései alapján élénkült a kereslet, különösen a tenderek és ajánlatkérések számának növekedése révén.
Kilőtt a buszpiac
A második legnagyobb szegmens idén is a nagyhaszonjármű-finanszírozás maradt. Az új nagyhaszonjárművek forgalomba helyezése 1,8 százalékkal, 2462 darabra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A buszok piacán ennél is jelentősebb bővülés volt tapasztalható: az új forgalomba helyezések száma 44 százalékkal, 472 darabra nőtt.
A kedvező folyamatok a lízingpiacon is megjelentek. A nagyhaszonjármű-szegmensben az új finanszírozás volumene 12,6 százalékkal, 103 milliárd forintra emelkedett, miközben a szerződések száma 3109 volt, ami gyakorlatilag megegyezett az előző évivel. A növekedés motorját egyértelműen a buszfinanszírozás jelentette: ebben a szegmensben 30,3 milliárd forint értékű új finanszírozás valósult meg, ami közel négyszerese a tavalyi volumennek, és több mint tízszerese a korábbi években megszokott szintnek.
Ezzel szemben a tehergépjárművek és pótkocsik finanszírozása közel 13 százalékkal csökkent. A pénzügyi lízing penetrációja az újonnan forgalomba helyezett nagyhaszonjárművek esetében ugyan enyhén mérséklődött, de még mindig kiemelkedően magas, meghaladja a 60 százalékot.
Az agrárium még mindig húzóágazat
A lízingcégek számára stratégiai jelentőségű a mezőgazdasági termelőeszközök finanszírozása, amely a termelőeszközökön belül továbbra is a második legnagyobb szegmens. A tavaly megindult kedvező tendencia 2026 első félévében is folytatódott: a finanszírozott összeg 25 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának eredményét, elérve az 51 milliárd forintot. A szerződések száma még ennél is nagyobb mértékben, 43 százalékkal emelkedett, így az első félévben több mint 1900 ügylet valósult meg.
Az egyéb gépek finanszírozása a kedvező első negyedéves teljesítményt követően ismét visszaesett. Az első félévben a finanszírozott összeg 5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, így a szegmensben 28,3 milliárd forintnyi új finanszírozás valósult meg. A szerződésszám ugyanakkor tovább emelkedett: 15,5 százalékos növekedés mellett több mint 1000 szerződés született.
Az építőipari gépek finanszírozásában ezzel szemben megtört a több éve tartó növekedési trend. Az első félévben a finanszírozott összeg 27 százalékkal, 12 milliárd forintra csökkent, miközben a szerződések száma 15 százalékkal 594 darabra mérséklődött.
Az egyéb finanszírozási kategóriák – az IT- és irodatechnikai eszközök, az ingatlanlízing és az egyéb eszközök – együttesen 4,8 milliárd forint új finanszírozást tettek ki, ami 21,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A szerződések száma ugyanakkor 82-re csökkent az egy évvel korábbi 117-ről. Ezen belül az ingatlanlízing volumene 2,6 milliárd forint volt, ami közel kétszerese az előző évinek, miközben a szerződések száma 13-ra mérséklődött.
Augusztus 10-én estétől a 2-es blokk 3-as turbinája is termelni fog – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök.
