Késik a trendváltás a hazai lízingpiacon

2023. 08. 14., 15:52

A Magyar Lízingszövetség legfrissebb, második negyedéves jelentése szerint folytatódott az előző évi növekedés a hazai lízingpiacon, a finanszírozott összeg már elérte a 429,11 milliárd forintot; a szerződések száma ugyanakkor tovább csökkent szinte minden eszközkategóriában.

A Magyar Lízingszövetség tagjai által szolgáltatott adatok alapján az idei első félév sem hozott valódi áttörést az elmúlt időszak kedvezőtlen piaci hatásainak leküzdésében. A finanszírozási érték az előző év azonos időszakához képest ugyan 2 százalékkal nőtt (420,4 milliárd forintról 429,11 milliárd forintra) – ha azonban a tavalyi, egyszeri, 50 milliárdos ingatlanlízing-tranzakciót figyelmen kívül hagyjuk, akkor 15,7 százalékos bővülésről tanúskodnak az adatok,.

Kevésbé rózsás a kép, ha a szerződések számát vizsgáljuk, mivel 2022-höz képest 7 százalékkal kevesebb, összesen 34 094 szerződés született, vagyis nem ért véget még az a tendencia, hogy az eszközök áremelkedése okozza a finanszírozási összeg emelkedését miközben kevesebb üzlet köttetik. Mivel a korábbi negatív piaci folyamatok egy része már jelentősen enyhült, a hazai lassú kilábalás hátterében jelenleg a még mindig magas infláció áll.

A teljes lízingportfólió, a tőkekintlévőség továbbra is 2000 milliárd forint felett van, ami 12,5 százalékkal magasabb a megelőző év eredményéhez képest.

A hazai ügyfélkört már szinte kizárólag a vállalati szektor dominálja. A kkv-k aránya 75 százalék, a nagyvállalatoké 18 százalék, míg a lakossági ügyfelek részesedésének drámai csökkenése ebben az időszakban is folytatódott, így ez a szegmens már pusztán 5,4 százalékot képvisel a hazai piacon.

Mi jellemezte az egyes eszközkategóriákat 2023 első félévében?

„2023-ban az egyes eszközkategóriákat tekintve a lízingfinanszírozások 38 százalékát a retail autó, 11 százalékát pedig a flotta járművek képviselték, míg a fennmaradó 51 százalékon a termelőeszközök és az ingatlan osztoztak. A volumeneket tekintve, 2019-hez képest a hazai piac rendkívüli, 32 százalékos mértékben szűkült, és 50 085 darabról 34 094 darabra esett vissza.  A COVID járvány óta eltelt években a lízingelt személygépkocsik (-41 százalék) és a kishaszonjárművek (-40 százalék) száma zuhant a legnagyobbat, miközben a nagyhaszonjárművek mennyisége 8 százalékkal, a mezőgazdasági gépeké pedig 19 százalékkal lett kevesebb. A volumenek zsugorodásában a meredeken kilövő árak és magas kamatkörnyezet játszották a kulcsszerepet. Ez nem meglepő, mivel a személygépkocsik esetében az átlag bruttó ár a 2019-es 6 727 000 forintról 2023-ra 12 874 000 forintra, azaz 91 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszakban a mezőgazdasági gépek bruttó eszközértéke még ennél is többet, 109 százalékot nőtt, így az átlag bruttó ár idén már elérte az 53 194 000 forintot is” – emelte ki Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.             

Bár az új személygépkocsi forgalomba helyezési darabszáma enyhe csökkenést mutatott: az első 6 hónapban, 1,5 százalékot esett, a finanszírozott összeg 20,7 százalékkos emelkedéssel 120,7 milliárd forintot tett ki. A lízing részesedése, azaz a penetráció az új személygépkocsik esetében folyamatos emelkedést mutatott, az utolsó két hónapban már 27 százalék feletti szinten állt, szemben a 2022 utolsó negyedévében mért 18 százalékos eredménnyel.

A flottafinanszírozás, flottakezelés enyhe darabszám csökkenés mellett (mínusz 4 százalék, mínusz 5532 db) az emelkedő áraknak köszönhetően 19 százalékkal növelte a finanszírozott összeget (40,1 milliárd forint). A jelenlegi, a Magyar Lízingszövetség jelentésében mért állomány összesen 47 347 db gépkocsi, amely a COVID mélypontja óta nem tudta még elérni a 2019-es szintet.  A teljes hazai flottaszektor azonban ennél jóval nagyobb, 100 ezer feletti gépjármű állománnyal rendelkezik, emiatt érdemes figyelembe venni, hogy a jelentésben szereplő számok a tagvállalatok közül adatot szolgáltató cégek számait tükrözik.

A tavalyi év második felében és az idei évben a még mindig hosszú szállítási határidők és az emelkedő árak is számos nehézséget okoztak ezen a piacon, ezért sok ügyfél végül más megoldást választott vagy visszalépett a megrendelt autó bérletétől. A flottaügyfelek jelenleg szinte kizárólag KKV-k és a nagyvállalatok. Az európai trendekkel ellentétben nálunk nem tud elindulni a magánszemélyek tartós bérlete, elsősorban azon versenyhátrány miatt, hogy nekik is ki kell fizetniük a cégautóadót, ami rontja a lízingkonstrukciók versenyképességét.

Az új kishaszonjárművek szegmensében már teljesen más kép tárul elénk, mivel 14 százalékkal több eszköz került forgalomba, ami a lízingkihelyezéseket is látványosan, 44 százalékkal növelte, és összegben elérte a 41,2 milliárd forintot.  A kishaszonjárművek esetében a lízingpenetráció kissé hullámzó volt az elmúlt időszakban, de átlagban 34 százalék felett teljesített.

A piaci nehézségek ellenére a lízingpenetráció viszonylag magas és stabil volt a nagyhaszonjárművek esetében. Új teherautóknál közel 60 százalék, nehéz pótkocsiknál még ennél is magasabb részesedést ért el. A bázis ugyan kicsi, mégis említésre méltó, hogy az új buszok forgalomba helyezése idén 2,5 szeresére emelkedett (597 db). Bár ezt az ugrásszerű növekedést a lízing nem tudta lekövetni, így is 35 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg.

A mezőgazdasági eszközök kihelyezése is 17,7 százalékkal tudott emelkedni, és értékben elérte a 68,73 milliárd forintot. Ebben a szegmensben mindössze 10 százalék körüli volt a mért lízingpenetráció, aminek a hátterében az keresendő, hogy a támogatások miatt jellemző az eszköz fedezetű kölcsön, amit a közhiteles nyilvántartás nem rögzít.

A termelőeszközökön belül fontos szerepet töltenek be az ipari gépek is, amelyek bár 5 százalékot estek, szerződött darabszámban és értékben is, az utóbbi esetében 28,2 milliárd forintos teljesítménnyel zárva az első félévet.

Az építőipar gépek eredményei sajnos híven tükrözik a szektor teljesítményét. A csökkenő volumenek mellett a finanszírozott összeg is 21 százalékkal lett kevesebb, ami az első félévben 10,92 milliárd forintot tett ki összesen.

A tavalyi, egy kiemelkedő egyedi ügyletnek köszönhetően „rekord" évet követően az ingatlan szegmens idén már visszatért a korábbi kerékvágásba és a szerényebb számokhoz. 1,2 milliárd forint értékű finanszírozással, összesen 51 lízingszerződés született lakóingatlanokra, illetve 1 milliárd forint értékben nem lakóingatlanokra. Az alacsony összegek is alátámasztják, hogy amíg az adózási és jogi szabályozási környezet nem változik Magyarországon, addig az ingatlanlízing szerepe is minimális (a teljes piac 0,3 százaléka) marad nálunk más országokhoz viszonyítva Franciaországban az ingatlan a lízingpiac 8 százalékát, Ausztriában 6 százalékát, európai szinten 3,4 százalékát teszi ki (Leaseurope Annual Statistical Enquiry 2021).

Figyelemre méltó jelenség volt az elmúlt időszakban a lízingügyletek devizanemének eltolódása is, hiszen 2023-ban az euró alapú finanszírozások már a piac 42 százalékát tették ki. Bár a nagyhaszonjármű szegmens hagyományosan euró alapú volt, ma már a személygépkocsik esetében is egyre gyakoribb az euró alapú finanszírozás: a 2019 óta megkötött, euró elszámolású szerződések aránya 1,8 százalékról már több mint 12 százalékra emelkedett. Még markánsabb a változás az ipari gépeknél, ahol az elmúlt 4 évben 7,2 százalékról 65 százalékra emelkedett az ilyen szerződések részesedése.

Az állami gazdaságösztönző programok hatása 2023-ban

A korábbi évekhez hasonlóan az idén is nagy népszerűségnek örvendenek a támogatott finanszírozási programok. A jelenlegi kamatkörnyezetben kiemelten fontos, hogy a KKV szektor kedvezményes forrásokhoz juthasson, hogy beruházásait, működését versenyképesen folytathassa. 2023 első félévében, az államilag támogatott konstrukciók keretében összesen 81,9 milliárd forint kihelyezése valósult meg, ami 5231 darab szerződést jelentett.

A támogatások megoszlása alapján az egyes eszközkategóriák sorrendjében a mezőgazdasági gépek (24 milliárd forint) végeztek az első helyen, amelyeket a kishaszonjárművek (22, 8 milliárd forint), a nagyhaszonjárművek (22 milliárd Ft.) az ipari gépek (7,8 milliárd forint) és az építőipari gépek (2,4 milliárd forint) követtek.

Ennek legnagyobb részét, 62,4 milliárd forintot a KAVOSZ Széchenyi Lízing programok teljesítették, amelynek során 4423 darab új szerződés jött létre. A Széchenyi Lízing programok folytatódnak a második félévben is, sőt a Lízing Max+ jelenleg elérhető termék maximális limitét a Gazdaságfejlesztési Minisztérium megduplázta, így 400 millió forint összegig adható. A támogatások másik meghatározó csoportját alkotják az Eximbank különböző termékei, ezek között is kiemelt szerepet töltött be a nemrég indított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Ennek során 18,5 milliárd forint értékű forrás került felhasználásra, amelyet a pályázók nagyhaszonjárművek (13,4 milliárd forint), valamint ipari gépek (2,6 milliárd forint) finanszírozására fordítottak – zárta a második negyedév értékelését Kőszegi László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS