Az emelkedő árak húzzák a lízingpiacot

2023. 11. 09., 11:08

2023 harmadik negyedévében is folytatódott a hazai piac bővülése a Magyar Lízingszövetség legfrissebb jelentése szerint, elsősorban az emelkedő árak miatt. A kihelyezések nagysága elérte a 634,6 milliárd forintot, ami összességében 6,4 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A teljes portfólió értéke 8,9 százalékkal 2078 milliárd forintra nőtt, miközben a szerződések száma 1,7 százalékkal elmaradt el az egy évvel korábbitól.

Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára így értékelte a legfrissebb eredményeket: „A tagjaink által szolgáltatott adatok alapján egyelőre jól teljesített a piac, bár fontos kiemelni, hogy a látványos eredmény sokkal inkább az emelkedő áraknak, mintsem a növekvő lízing pozíciónak volt köszönhető. Emellett a bővüléshez az is hozzájárult, hogy az ellátási lánc problémái miatt meghosszabbodott határidők következtében még mindig a korábban, akár a tavalyi évben megrendelt eszközök átadása zajlik, bár ezek száma már gyorsan csökken.”

Hosszabb távra tekintve korai lenne még az öröm, mivel a gépjármű forgalmazóktól kapott információk egyelőre a beruházási kedv lanyhulását tükrözik, a vevők jelentős része továbbra is kivár. Az emiatt csökkenő rendelésállomány sajnos előrevetíti akár annak a lehetőségét is, hogy nem csak a darabszám, de a finanszírozott összeg is visszaeshet a következő időszakban. Az állami kamattámogatott konstrukciók mellett ezt a kedvezőtlen folyamatot tompíthatják az egyre általánosabbá váló, a szállítók által támogatott finanszírozási akciók is, mint például a kamatmentes ajánlatok, hiszen a csökkenő kereslet miatt, többek között a személygépkocsi készletek is növekedésnek indultak. A jelenlegi kamatkörnyezetben ezek finanszírozása is költségesebbé vált, így a forgalmazóknak akár nagyobb kedvezményekkel is megéri szabadulni a járművektől.

Milyen trendek jellemezték az idei évet?

Az egyes eszközkategóriákat tekintve továbbra is a legnagyobb hányadot a személygépkocsi-kisteher-motorkerékpár triumvirátus teszi ki, amely 19,5 százalékos növekedéssel, 323,5 milliárd forint kihelyezéssel a teljes szektor 50,9 százalékát képviseli. Kedvező trendnek tekinthető, hogy a darabszám annak ellenére sem változott, hogy a forgalomba helyezések száma összesen 1,5 százalékkal zsugorodott. Ez annak köszönhető, hogy bár 3,2 százalékkal kevesebb személygépkocsit regisztráltak, ezzel párhuzamosan a kishaszonjármű kategóriában 9,1 százalékos növekedést figyelhettünk meg.

A flottakezelők szintén a tavalyihoz hasonló eredményt mutathattak fel darabszámokat tekintve, összesen 8243 regisztrált járművel, míg a finanszírozott összeg 16 százalékkal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest. (Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Lízingszövetség adatai nem fedik le a teljes hazai piacot, mivel még nem minden meghatározó szereplő szolgáltat adatokat a felméréshez.)

Nem jelent meglepetést, hogy az idén is a nagyhaszonjárművek képviselik második legnagyobb eszközkategóriát, amely kirobbanó, 27 százalékos növekedést ért el 2022 óta és 141,2 milliárd forint finanszírozott összeggel a lízingpiac 22 százalékát teszi ki. A szegmens bővülését a magasabb árak mellett a forgalomba helyezések emelkedése is táplálta, ami 15,5 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti eredményeket. A szerződések száma ugyan kevésbé dinamikusan nőtt, de így is 12 százalékkal több köttetett, mint az előző évben.

Stratégiai szempontból kulcsszerepet tölt be a hazai lízingpiac 14,6 százalékát képviselő, mezőgazdasági termelőeszköz szegmens is, amely 92,8 milliárd forint értékű új üzletet hozott idén eddig a lízingcégeknek. Más kategóriákhoz képest az új kihelyezések összegének növekedése jóval szerényebb lett, mindössze 3,6 százalék. Ráadásul a negyedéves trendeket vizsgálva, a harmadik negyedévben a finanszírozott összeg 37 százalékos zsugorodása figyelhető meg az előző év eredményeivel összevetve. A szerződött darabszámok tekintetében szintén 21 százalékos csökkenést tapasztalhatunk.

A piac 9 százalékát képviselő, egyéb gépek esetén duplájára nőtt az átlagos üzletméret, ami néhány jelentős, egyedi ügyletre utal 2023 harmadik negyedévében. A szegmensben mért, 57,3 milliárd forint értékű, új kihelyezések 23,3 százalékos bővülést jelentenek az előző évvel összehasonlítva, de ha az egyedi ügyletek torzító hatását kiküszöbölve, az első két negyedév átlagos üzletméretével számoljuk a harmadik negyedéves finanszírozott összeget, akkor valójában 11 százalékos visszaeséssel kell szembesülnünk.

Az építőipar mélyrepülését egyértelműen tükrözi a lízingfinanszírozások száma is: a finanszírozott összeg 24 százalékkal, míg a darabszám 26,4 százalékkal esett vissza a vizsgált időszakban.

Az ügyfelek továbbra is óvatosak és kivárnak

A lízingcégek ügyfélkörét tekintve továbbra is a kkv-szektor dominál, amely a hazai piac 72,6 százalékát teszi ki, míg a nagyvállalatok 14,7 százalékot, a lakossági kihelyezések pedig csupán 6,2 százalékot képviselnek.

Az eszközök darabszáma alapján a kkv-k 64 százalékos, lakossági partnerek pedig a finanszírozott összeghez képest kicsit magasabb, 14 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek.

A beruházások visszaesése továbbra is a magas kamatokkal, a megdrágult bér- és energiaköltségek miatt megemelkedett céges működési költségekkel, illetve az EU-s pályázatok már megszokottá vált leállásával magyarázható. A cégek likviditása romlott, így az elsődleges feladat ennek a megoldása, alacsonyabb kamatozású forgóeszközhitellel.

Tarol a pénzügyi lízing

A különböző finanszírozási formák között idén is a pénzügyi lízing dominált, amely a piac 80,6 százalékát fedi le. Ebből a zárt végű pénzügyi lízing 318 milliárd forintot, míg a nyílt végű pénzügyi lízing 194,5 milliárd forintot jelentett.

Az elsődlegesen az állami és EU-s támogatásokra jellemző, kölcsönökből származó ügyletek értéke nagyjából az előző év eredményeit közelíti meg 63,3 milliárd forinttal és 10 százalékos részesedéssel. Többségében ezek mezőgazdasági gépek beszerzéséhez kapcsolódnak, kisebb részben pedig ipari és építőipari gépek lízingeléséhez használták fel az elérhető forrásokat cégek.

Az operatív lízing összesen 58 milliárd forint kihelyezést realizált, amely a finanszírozási formák közül 9 százalékot képviselt. Az eszközkategóriákat tekintve ez elsősorban a személyautót és a kishaszonjárműveket foglalta magába, az egyéb eszközök szegmensében ez a megoldás kevésbé jellemző hazánkra Nyugat-Európához képest.

Egyre nagyobb a kereslet az euró alapú lízingmegoldások iránt

Továbbra is folytatódik az a tendencia, hogy az ügyfelek évről évre növekvő számban döntenek úgy, hogy euró alapon lízingelik eszközeiket. 2021 óta lényegében megduplázódott az euró alapú ügyletek aránya. A két évvel ezelőtti, 21 százalékot és 106 milliárd forintot kitevő, euró alapú finanszírozások tavaly már 28 százalékra és 166,5 milliárd forintra emelkedtek, míg idén 261 milliárd forinttal már 41 százalékos piaci részesedést hasítottak ki maguknak. A gyors növekedés okainak megértéséhez fontos kiemelni, hogy a nagyhaszonjármű szegmens meghatározó része mindig is euró alapú volt. Idén azonban már egyéb gépek jelentős részét és egyre több mezőgazdasági gépet, sőt személygépkocsit is ebben a formában finanszíroztak a lízingcégek. Ez utóbbinál, azaz a személygépkocsiknál a tavalyi 280 db eurós szerződésről 4028-ra ugrott a darabszám. Ez az eltolódás viszont egyértelműen a forint és euró kamatszint közötti különbözet eredménye.

Az állami gazdaságösztönző programok hatása 2023-ban

„A jelenlegi kamatkörnyezet mellett továbbra is rendkívül fontos, hogy államilag támogatott lízingforrásokhoz jusson a kkv-szektor, amelyeket a cégek 100 százalékban beruházásra fordítanak. Az első három negyedévben a Magyar Lízingszövetség tagjai 126 milliárd forint értékű finanszírozási szerződést kötöttek ebben a konstrukcióban, ami összesen 7755 darab szerződést jelent. Ezek az eredmények némileg elmaradnak a tavalyi teljesítménytől, a csökkenés azonban elsősorban az EXIM termékek volumenében történt: a kihelyezések összege a tavalyi 40 milliárd forintról 29,7 milliárd forintra csökkent az idei évben. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási programban a korábbi programoknál kisebb hangsúlyt kapott a lízing. Az EXIM termékeit elsősorban nagyhaszonjárművek finanszírozására veszik igénybe az ügyfelek, de fontos szerepet játszanak az ipari gépek finanszírozásában is.

Másrészt a csökkenés összefügg azzal is, hogy a támogatások ellenére is magasabb a kamatszint a korábbi évekhez képest, ugyanakkor a kedvezőtlenebb gazdasági környezet, többek között a magas infláció is hozzájárul beruházási kedv visszaeséséhez.

A Széchényi kártya sikerét az is kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a gazdasági recesszió és az alacsonyabb beruházási szándék ellenére is elérte finanszírozott összegben a tavalyi év eredményét, 95 milliárd forintot, 6605 darab szerződéssel. Ebben az esetben kkv-k sokkal szélesebb körben használják fel az elérhető forrásokat: vezet a mezőgazdaság, de kevéssel marad el mögötte a kishaszonjármű, majd ezt követik a nagyhaszonjárművek, az ipari gépek és az építőipari gépek” – emelte ki Kőszegi László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS