Világkereskedelem a Covid-járvány első évében

2021. 11. 11., 15:17

A globális külkereskedelem intenzitása – az elmúlt évtizedek emelkedő trendjét követően – 2018-ban érte el csúcsát, azóta a globális ipari termelés stagnál, míg a világkereskedelemben csökkenő trend alakult ki.

A gazdasági teljesítmény alakulását az elmúlt időszakban elsősorban a Covid19-járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések határozták meg – olvasható a statisztikai hivatal „Helyzetkép a világkereskedelemről, 2020” című kiadványában.

A világkereskedelem gyors fellendülésének kilátásai a tavalyi év végén javulni kezdtek, mivel az árukereskedelem a vártnál gyorsabban bővült a II. félévben. A világkereskedelem volumene 2020 II. negyedévében éves összehasonlításban 15 százalékkal esett vissza, miközben a világ országai lezárásokat és utazási korlátozásokat szabtak a járvány terjedésének fékezése érdekében. Ezek a fertőzés arányának csökkenése nyomán az év második felében enyhültek, lehetővé téve, hogy az áruszállítás a IV. negyedévre a 2019-es szint közelébe emelkedjen.

A 2019 végén elindult Covid19-járványnak az árukereskedelemre gyakorolt hatása régiónként eltérő volt. A legtöbb régió esetében mindkét irányban nagymértékben visszaesett a termék-külkereskedelmi forgalom. Ez alól az egyetlen kivétel Ázsia volt, ahol az export volumene 0,3 százalékkal nőtt, az importé 1,3 százalékkal csökkent. Az import legnagyobb mértékű visszaesése leginkább a kevésbé fejlett régiókban volt megfigyelhető: Afrikában 8,8, Dél-Amerikában 9,3 százalék. Az észak-amerikai import mérséklődése az előbbi régiókhoz képest viszonylag kisebb, 6,1 százalékos volt. A dinamikát tekintve 2017-ben csak Afrika maradt alul a többi régióhoz képest.

A termékek világkereskedelmében az elmúlt években egyértelműen az ázsiai országok térnyerése volt jellemző, aminek következtében Ázsia jelentős mértékben növelte termékpiaci részesedését. Mindez Európa és Észak-Amerika piacvesztésével járt együtt.

A globális szolgáltatás-külkereskedelem 22 százalékkal mérséklődött a tavalyi év során, a külkereskedelmi forgalom szintjében a legnagyobb mértékű visszaesést Dél-Amerika és Afrika szenvedte el. 2017 óta valamennyi régió közül egyedül Észak-Amerika és Európa tartozik azon régiók közé, amelyek pozitív többlettel zártak, szemben Dél-Amerikával, valamint Afrikával és Ázsiával, ahol viszont jelentős passzívum keletkezett. Mindez a szolgáltatások piacának struktúráját is jól mutatja, vagyis a szolgáltatások világkereskedelmében a kínálati oldalt továbbra is a legfejlettebb régiók adják.

A szolgáltatások világpiacát az elmúlt évtizedekben Európa, és Észak-Amerika uralta és ez 2020 során sem változott. A tavalyi évben a globális szolgáltatásexport több mint 50 százaléka az európai kontinensről érkezett. A második legnagyobb szolgáltatáspiaci szereplő Ázsia volt, közel 30 százalékos részaránnyal.

2020-ban a legfontosabb szereplők közül kiemelendők az Európai Unió tagállamai, amelyek a világ többi országával folytatott termék-külkereskedelmükben az exportoldalon 1932 milliárd, az importoldalon 1715 milliárd euró értékű forgalmat bonyolítottak le, és 218 milliárd euró többlettel zártak. Az Európai Unió szolgáltatás-külkereskedelmi exportja és importja is 18 százalékkal csökkent 2019-hez viszonyítva. A megelőző négy évet vizsgálva az EU szolgáltatásexportja 6–9 százalékos növekedést mutatott a Covid19-járvány kitöréséig, szolgáltatás-külkereskedelmi többlete 2020-ban 60 milliárd euró volt.

2020-ban a 10 legjelentősebb partnerünk döntő többsége EU-tagállam volt. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság az exportoldalon, valamint Kína és a Koreai Köztársaság az importoldalon. A 2020-ban világméretűvé vált Covid19-járvány miatt a teljes export euróban kifejezett értéke 3,8 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. Az exportpartnereink közül kiemelkedik Németország, amely nemcsak 2020-ban, hanem az azt megelőző évben is – mind a termékek, mind a szolgáltatások külkereskedelmét tekintve – a legfontosabb partnerünknek számított. A szolgáltatás-külkereskedelem tekintetében is uniós tagállamok voltak a legjelentősebb partnereink, de kiemelt partnernek számít az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-10 10:10:00
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS