Világkereskedelem a Covid-járvány első évében

2021. 11. 11., 15:17

A globális külkereskedelem intenzitása – az elmúlt évtizedek emelkedő trendjét követően – 2018-ban érte el csúcsát, azóta a globális ipari termelés stagnál, míg a világkereskedelemben csökkenő trend alakult ki.

A gazdasági teljesítmény alakulását az elmúlt időszakban elsősorban a Covid19-járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések határozták meg – olvasható a statisztikai hivatal „Helyzetkép a világkereskedelemről, 2020” című kiadványában.

A világkereskedelem gyors fellendülésének kilátásai a tavalyi év végén javulni kezdtek, mivel az árukereskedelem a vártnál gyorsabban bővült a II. félévben. A világkereskedelem volumene 2020 II. negyedévében éves összehasonlításban 15 százalékkal esett vissza, miközben a világ országai lezárásokat és utazási korlátozásokat szabtak a járvány terjedésének fékezése érdekében. Ezek a fertőzés arányának csökkenése nyomán az év második felében enyhültek, lehetővé téve, hogy az áruszállítás a IV. negyedévre a 2019-es szint közelébe emelkedjen.

A 2019 végén elindult Covid19-járványnak az árukereskedelemre gyakorolt hatása régiónként eltérő volt. A legtöbb régió esetében mindkét irányban nagymértékben visszaesett a termék-külkereskedelmi forgalom. Ez alól az egyetlen kivétel Ázsia volt, ahol az export volumene 0,3 százalékkal nőtt, az importé 1,3 százalékkal csökkent. Az import legnagyobb mértékű visszaesése leginkább a kevésbé fejlett régiókban volt megfigyelhető: Afrikában 8,8, Dél-Amerikában 9,3 százalék. Az észak-amerikai import mérséklődése az előbbi régiókhoz képest viszonylag kisebb, 6,1 százalékos volt. A dinamikát tekintve 2017-ben csak Afrika maradt alul a többi régióhoz képest.

A termékek világkereskedelmében az elmúlt években egyértelműen az ázsiai országok térnyerése volt jellemző, aminek következtében Ázsia jelentős mértékben növelte termékpiaci részesedését. Mindez Európa és Észak-Amerika piacvesztésével járt együtt.

A globális szolgáltatás-külkereskedelem 22 százalékkal mérséklődött a tavalyi év során, a külkereskedelmi forgalom szintjében a legnagyobb mértékű visszaesést Dél-Amerika és Afrika szenvedte el. 2017 óta valamennyi régió közül egyedül Észak-Amerika és Európa tartozik azon régiók közé, amelyek pozitív többlettel zártak, szemben Dél-Amerikával, valamint Afrikával és Ázsiával, ahol viszont jelentős passzívum keletkezett. Mindez a szolgáltatások piacának struktúráját is jól mutatja, vagyis a szolgáltatások világkereskedelmében a kínálati oldalt továbbra is a legfejlettebb régiók adják.

A szolgáltatások világpiacát az elmúlt évtizedekben Európa, és Észak-Amerika uralta és ez 2020 során sem változott. A tavalyi évben a globális szolgáltatásexport több mint 50 százaléka az európai kontinensről érkezett. A második legnagyobb szolgáltatáspiaci szereplő Ázsia volt, közel 30 százalékos részaránnyal.

2020-ban a legfontosabb szereplők közül kiemelendők az Európai Unió tagállamai, amelyek a világ többi országával folytatott termék-külkereskedelmükben az exportoldalon 1932 milliárd, az importoldalon 1715 milliárd euró értékű forgalmat bonyolítottak le, és 218 milliárd euró többlettel zártak. Az Európai Unió szolgáltatás-külkereskedelmi exportja és importja is 18 százalékkal csökkent 2019-hez viszonyítva. A megelőző négy évet vizsgálva az EU szolgáltatásexportja 6–9 százalékos növekedést mutatott a Covid19-járvány kitöréséig, szolgáltatás-külkereskedelmi többlete 2020-ban 60 milliárd euró volt.

2020-ban a 10 legjelentősebb partnerünk döntő többsége EU-tagállam volt. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság az exportoldalon, valamint Kína és a Koreai Köztársaság az importoldalon. A 2020-ban világméretűvé vált Covid19-járvány miatt a teljes export euróban kifejezett értéke 3,8 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. Az exportpartnereink közül kiemelkedik Németország, amely nemcsak 2020-ban, hanem az azt megelőző évben is – mind a termékek, mind a szolgáltatások külkereskedelmét tekintve – a legfontosabb partnerünknek számított. A szolgáltatás-külkereskedelem tekintetében is uniós tagállamok voltak a legjelentősebb partnereink, de kiemelt partnernek számít az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS