Vajon a közösségi finanszírozásé a jövő?

Vajon a közösségi finanszírozásé a jövő?
2022. 06. 04., 07:30

A közösségi finanszírozás a tengerentúlon és a nemzetközi piacokon már 2007 óta működő alternatíva az induló vállalkozások számára. Hazánkban is jelen volt a két nagy crowdfunding site, az Indiegogo és a Kickstarter, de pár éve kivonultak a magyar piacról.

A két óriás után maradt űr kitöltésére egy olyan vállalkozó alapított közösséget, aki első ötletével maga is az egyik nagy platformon próbált szerencsét pár éve. MyFarm nevű vállalkozása azóta is működik, de az újabb elképzelése már egy magyar startupok számára segítséget nyújtó közösségi piactér.

Mi a közösségi piactér és a közösségi finanszírozás?

A közösségi piactér egy olyan online platform, ahol a vállalkozási ötletek megvalósításához a közösség nyújt segítséget és támogatást. A magyar példa erre a Brancs – A közösségi piactér. Azt, hogy erre szükség van, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az oldal májusi startolása óta közel harminc projektötlet kampánya indult el, és még több száz ötletgazda jelentkezett.

A támogatható ötletek szponzorokra várnak, akik hozzájárulásukért cserébe az ötletgazda által felajánlott termékhez vagy szolgáltatáshoz juthatnak hozzá. Természetesen mindez csak akkor válik megvalósíthatóvá, ha a kampány sikeres, azaz a finanszírozáshoz szükséges összeg 100 százaléka összegyűlt. A vállalkozó számára ez a finanszírozási gondok áthidalásával teremt lehetőséget a megvalósításra, a patronáló viszont innovatív termékhez jut, hamarabb, mint az a piacon megjelenne.

Milyen típusai vannak a közösségi finanszírozásnak?

A közösségi finanszírozásnak nyugaton négy formája van, attól függően, hogy mit szeretne nyerni a pénzéért a szponzor. Ezek a következők:

  • A befektetési alapú esetében a támogató tulajdonrészt kap a pénzéért cserébe, majd a projekt megvalósítása után részesül a hozamból. 
  • A kölcsönalapú finanszírozásnál a szponzor visszavárja a pénzét, akárcsak egy jól kamatozó kölcsönt.
  • A jutalomalapú modell az egyik, amit a magyar Brancs közösség alkalmaz: ennél a pénzével az ötletbe beszálló magánszemély tulajdonképpen elővásárol. A támogatásáért cserébe a termékekből vagy a szolgáltatásból az elsők között részesül. 
  • A negyedik modell felajánlás egy non-profit ügyért. Ez esetben a felajánló nem vár terméket vagy szolgáltatást a pénzéért. 

Itthon másképp működik

A Brancs a hazai vállalkozók és felhasználók igényeire szabva, „magyarosítva” jött létre és működik. Erre azért volt szükség, mert idehaza ez az üzleti modell még kevésbé ismert, mint a nemzetközi piacon.

Amíg a tengerentúlon erről a finanszírozási formáról az emberek 60-70 százaléka hallott már, itthon ez csak 10-15 százalék körül mozog. A projektekben is felfedezhető a különbség: míg nyugaton a technológiára tevődik a hangsúly, Magyarországon inkább a szolgáltatási, agrár és kézműves ötletekre van igény.

Bár a magyar gondolkodásmód meghatározó, a végeredmény a Brancs közösségi piacterén is pozitív mindkét fél részére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-11-04 10:04:00
Korszerű irodabusz segíti a NAV pénzügyi nyomozóinak munkáját. Az elektronikus úton tárolt bizonyítékok gyors és hatékony lementésére hivatott mikrobuszt bűnügyi helyszíneken alkalmazzák a jövőben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS