Teljesen megváltoztak a magyarok fizetési szokásai: a készpénz nem bírja a kártyák tempóját

2024. 03. 19., 09:10

Minden harmadik bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételének – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Fenekestől felforgatta a Covid-járvány, az infláció és a fintech-forradalom a magyarok fizetési szokásait. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2023 végére minden korábbinál több ügyfélnek volt bankszámlája és bankkártyája. 178 ezernél is több forint- és 65 ezer devizaszámlát nyitottak tavaly a hazai bankoknál, ennek köszönhetően a bankszámlák száma már nagyon közel jár a 11 millióhoz. Ebből a túlnyomó többség, 9,93 millió darab magánszemélyeké, a többi vállalkozásoké és egyéb szervezeteké.

A számlák 84 százalékát interneten keresztül is el lehet érni, és bankkártyát is használ a számlatulajdonosok többsége. 10,07 millió hazai kibocsátású fizetési kártya volt az év végén Magyarországon, ezek döntő része betéti kártya. A hitelkártya továbbra sem népszerű, kevesebb mint 1,12 millió van használatban. Nagyjából 300 ezerrel csökkent a hitelkártyák száma 2017 vége óta, miközben ezalatt 1,24 millióval nőtt a betéti kártyáké.

Az egyik legjelentősebb fordulat az elmúlt években a banki szolgáltatások használatában a bankkártyás vásárlás elterjedése. A jegybank adatai szerint a covid-járvány idején jött el a fordulat, 2020 második negyedéve volt az első olyan időszak, amikor a magyarok nagyobb értékben használták vásárlásra a bankkártyáikat, mint amennyi értékben készpénzt vettek fel vele.

A Bank360.hu elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az olló azóta egyre szélesebbre nyílik: 2023 utolsó negyedévében a kártyás vásárlások értéke már meghaladta a 4600 milliárd forintot, ez több mint a kétszerese a készpénzfelvételekének, amelyek 2 276 milliárdot tettek ki. Miközben a vásárlások száma és értéke növekszik, a hazai kibocsátású kártyákkal végzett készpénzfelvételi tranzakciók száma és értéke stagnál, sőt lassan csökken az elmúlt évek hatalmas inflációja ellenére.

Az ATM-ek száma lassan növekszik, ebben szerepe lehet egy bő egy évvel ezelőtt megjelent jegybanki rendeletnek is. Jelenleg 4 861 darab automata van az országban. A bolti POS-ek száma tavaly több mint 26 ezerrel emelkedett, és már meghaladja a 255 ezret. 2023-ban csaknem 12,4 ezer bolti kereskedő, szolgáltató és 8,7 ezer internetes áruház döntött úgy, hogy innentől kezdve elfogadja a bankkártyákat.

A készpénz és fizetési funkcióval rendelkező bankkártyák 31 százalékát digitalizálták az ügyfelek okostelefonba vagy okosórába, lassan a magyar banki ügyfelek harmada már így fizet. Ez a fizetési megoldás sokkal biztonságosabb, mint elővenni a bankkártyát. Ha valaki okoseszközzel fizet, idegenek nem leshetik le se a kártya adatait, se a PIN-kódot a vásárlásnál. Ha pedig biometrikus azonosítást (ujjlenyomat, arcfelismerés) használ, akkor még a telefonos jóváhagyó kódját sem láthatják.


 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS