Teljesen megváltoztak a magyarok fizetési szokásai: a készpénz nem bírja a kártyák tempóját

2024. 03. 19., 09:10

Minden harmadik bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételének – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Fenekestől felforgatta a Covid-járvány, az infláció és a fintech-forradalom a magyarok fizetési szokásait. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2023 végére minden korábbinál több ügyfélnek volt bankszámlája és bankkártyája. 178 ezernél is több forint- és 65 ezer devizaszámlát nyitottak tavaly a hazai bankoknál, ennek köszönhetően a bankszámlák száma már nagyon közel jár a 11 millióhoz. Ebből a túlnyomó többség, 9,93 millió darab magánszemélyeké, a többi vállalkozásoké és egyéb szervezeteké.

A számlák 84 százalékát interneten keresztül is el lehet érni, és bankkártyát is használ a számlatulajdonosok többsége. 10,07 millió hazai kibocsátású fizetési kártya volt az év végén Magyarországon, ezek döntő része betéti kártya. A hitelkártya továbbra sem népszerű, kevesebb mint 1,12 millió van használatban. Nagyjából 300 ezerrel csökkent a hitelkártyák száma 2017 vége óta, miközben ezalatt 1,24 millióval nőtt a betéti kártyáké.

Az egyik legjelentősebb fordulat az elmúlt években a banki szolgáltatások használatában a bankkártyás vásárlás elterjedése. A jegybank adatai szerint a covid-járvány idején jött el a fordulat, 2020 második negyedéve volt az első olyan időszak, amikor a magyarok nagyobb értékben használták vásárlásra a bankkártyáikat, mint amennyi értékben készpénzt vettek fel vele.

A Bank360.hu elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az olló azóta egyre szélesebbre nyílik: 2023 utolsó negyedévében a kártyás vásárlások értéke már meghaladta a 4600 milliárd forintot, ez több mint a kétszerese a készpénzfelvételekének, amelyek 2 276 milliárdot tettek ki. Miközben a vásárlások száma és értéke növekszik, a hazai kibocsátású kártyákkal végzett készpénzfelvételi tranzakciók száma és értéke stagnál, sőt lassan csökken az elmúlt évek hatalmas inflációja ellenére.

Az ATM-ek száma lassan növekszik, ebben szerepe lehet egy bő egy évvel ezelőtt megjelent jegybanki rendeletnek is. Jelenleg 4 861 darab automata van az országban. A bolti POS-ek száma tavaly több mint 26 ezerrel emelkedett, és már meghaladja a 255 ezret. 2023-ban csaknem 12,4 ezer bolti kereskedő, szolgáltató és 8,7 ezer internetes áruház döntött úgy, hogy innentől kezdve elfogadja a bankkártyákat.

A készpénz és fizetési funkcióval rendelkező bankkártyák 31 százalékát digitalizálták az ügyfelek okostelefonba vagy okosórába, lassan a magyar banki ügyfelek harmada már így fizet. Ez a fizetési megoldás sokkal biztonságosabb, mint elővenni a bankkártyát. Ha valaki okoseszközzel fizet, idegenek nem leshetik le se a kártya adatait, se a PIN-kódot a vásárlásnál. Ha pedig biometrikus azonosítást (ujjlenyomat, arcfelismerés) használ, akkor még a telefonos jóváhagyó kódját sem láthatják.


 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS