A pandémia nem viselte meg az építőanyag-kereskedelmet, de átrendeződéseket okozott, egyfelől a szervezeti struktúrában, másfelől a vásárlói-, és a termék-keresleti igényekben, illetve felhívta a figyelmet az online jelenlét fontosságára – derült ki a Reacty Digital aktuális kutatásából, mely építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó hazai szereplők bevonásával készült. Rövidtávon mindenki konjunktúrára számít a szektorban, amit csak politikai döntések befolyásolhatnak, azonban hosszabb távon kevésbé optimista várakozások jellemzik a kutatás alanyait.
A kutatás során szakértői mélyinterjúk segítségével kérdezte a Reacty Digital az építőanyag piac képviselőit, a vizsgálat célja az online értékesítéssel kapcsolatos korábbi tapasztalatok, illetve a várható további kihívások feltárása volt. Az építőanyag-kereskedelem piaca részben mesterségesen, a kormányzati intézkedések révén formálódik, ami kifejezetten kedvező jelenleg, a hosszútávú tervezést azonban bizonytalanná teszi, így a fókuszban a lehetőségek rövidtávú kiaknázása áll.
A teljes építőanyag piac méretének becslése meglehetősen nehéz, a kutatás során rendkívül széles keretek között mozgott (500–1000 milliárd forint), amelynek oka, hogy csak származtatott adatokkal lehet kalkulálni és az út-/stadion-/vasút-/mélyépítést különbözőképpen számolták bele a résztvevők a becslésbe. A főbb piaci szereplők a megkérdezettek szerint három csoportba sorolhatók: nagyobb kereskedő hálózatok, cégek (például újHÁZ Centrum), barkácsáruházak (pl. Praktiker), valamint egyéb gyártó-, kereskedő társaságok (például Pannon Csoport).
Az online értékesítés részesedése országos átlagban 2-4 százalék között mozoghat, de akad olyan szereplő, akinél a 10 százalékot is eléri. Viszont a közeljövőben ennek dinamikus növekedése várható. A vállalkozások tipikusan az offline is elérhető termékeiket jelenítik meg az online felületeiken, de egyes kereskedők rendelkeznek csak online elérhető szortimenttel is, ami költségcsökkentő hatása miatt lehet előnyös.
Az online építőanyag-kereskedelemmel kapcsolatban a kereskedőkben megjelenik egy pozitív, reményteli és egyben realista jövőkép – mely szerint az online tér megkerülhetetlen – ugyanakkor elmondásuk szerint ennek érdekében jelentős kihívásokkal kell megküzdeni. A megkérdezettek szerint az elsődleges nehézséget a logisztika jelenti. A termékhez közvetlenül kötődő akadályok (méret, törékenység stb.) mellett a speciális járművek szükségessége, valamint a változóan rentábilis szállítási távolság is megjelenik, a fogyasztókat pedig edukálni szükséges a piac sajátosságairól (például miért nehezebb/drágább ezen termékek kiszállítása).
A termékek kategóriájából adódhat a vevők bizalmatlansága is, akik inkább személyesen tekintenék meg a vásárolni kívánt alapanyagokat. A logisztikai kihívások miatt az online vásárlásnál kötelező elállási jog gyakorlása is nehezen megvalósítható, márpedig a speciális termékparaméterek (szín, textúra, anyag) nehézkes online bemutatása ezt gyakran indokolttá teheti. Ezen említett akadályok alól mentesülnek az olyan termékkategóriák (pl. ún. „dobozos termékek”), ahol a személyes tapasztalatnak nincs szerepe, technikai paraméterei jól átadhatóak és viszonylag könnyen szállíthatóak.
Az online térben az árképzés is nehézségekbe ütközik, elsősorban a szektorban elterjedt áralku jelensége, valamint az ár földrajzi függősége miatt – ezek az online árusítás transzparenciájával nehezen összeegyeztethetők. Mindemellett kihívást jelent, hogy a webáruház üzemeltetése anyagi és humán erőforrást, időráfordítást is jelent, illetve olyan szakmai tudást igényel, amit a megkérdezettek egységesen inkább kiszervezéssel oldanának meg (webshop fejlesztés, marketing).
A fenti kihívások ellenére, vagy ezek mellett is, a kutatás minden résztvevője az online kereskedelem egyre nagyobb térnyerését várja – vagy legalábbis prognosztizálja – csak az időtáv megítélésében mutatkoztak eltérések. Mindenki számít új hazai belépőkre, illetve a jelenleg elsősorban offline értékesítő cégek online csatornák irányába való elmozdulására.
Egyes interjúalanyok tapasztalata, hogy az online megjelenés forgalombővülést hozott, mert korábban nem megszólítható vevők is a látóterükbe kerültek, míg mások inkább az offline forgalom átterelődésére számítanak. Az online vásárlás fő ügyfelei jelenleg a B2C (lakosság számára történő értékesítés) szegmensből kerülnek ki, mivel a B2B (üzleti partnerek számára történő értékesítés) esetén még elengedhetetlen a személyes kapcsolatfelvétel a résztvevők megítélése szerint.
A pesszimistább szemléletű interjúalanyok inkább kivárásra játszanak, hagyják, hogy mások kitapossák az utat, megoldást találjanak a problémákra, míg az optimistábbak az azonnali piacra lépésben látják a lehetőséget. Egy biztos: az online értékesítés idehaza is megérkezett az építőanyag-kereskedelembe és a jövőben várhatóan dinamikusan bővülni fog ennek a termékszegmensnek is a forgalma az interneten.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.