Programokra és élményekre is vágynak a jövő vásárlói

2021. 09. 07., 15:45

Egyre tudatosabbak a bevásárlóközpontok látogatói: a könnyen megközelíthető, környezetbarát, külső zöldterületekkel is rendelkező komplexumokat választják a legszívesebben – derül ki a Westend és a Marketing Resolution A bevásárlóközpontok szerepe a 21. században című reprezentatív kutatásából. A jelentés a Budapesten és vonzáskörzetében élők fogyasztói szokásait vizsgálta, többek között arra keresve a választ, hogy milyen gyakran keresik fel a kedvenc áruházukat a fővárosiak, milyen élményekre vágynak ott és melyek a legkeresettebb termékek.

Gyakori vendégek a fővárosiak a bevásárlóközpontokban

A válaszadók 20 százaléka havonta egyszer látogat el egy komplexumba, de nagyjából ennyien (19 százalék) megteszik ezt hetente, a fővárosiak 14 százaléka számára pedig napi program, hogy beugorjanak valamelyik bevásárlóközpontba. Összességében elmondható, hogy a válaszadók több mint fele legalább havonta egyszer, vagy még gyakrabban lépi át valamelyik üzletház küszöbét.

A kutatás arra is kitért, hogy milyen szempontok és szolgáltatások fontosak a vásárlók szerint. Az látszik, hogy egyre tudatosabbak a látogatók: amellett, hogy továbbra is az üzletközpont elhelyezkedése a leglényegesebb, napjaink vásárlóinak számít az is, hogy az áruház környezettudatosan működjön, és rendelkezzen külső zöld felületekkel. A 21. században a közösségi terek, a látogatók számára kínált programok, élménygyűjtési lehetőségek is komoly súllyal szerepelnek az értékek között.

„A kutatásból határozottan kirajzolódik a bevásárlóközpontok jövője: 360 fokos szolgáltatóközpontokká kell válniuk, ahol a vásárlási lehetőségeken túl közösségre és személyre szabott élményekre lelnek a látogatók. Mi már régóta ezen célkitűzések jegyében fejlesztjük a Westendet, és a jelentés igazolta, hogy jó úton járunk. A város szövetébe beépülő, központi elhelyezkedésű Westend közösségi munkaállomásaival, szabadtéri edzési lehetőségeivel, programkínálatával és tetőteraszával kiemelkedik a mezőnyből” – mondta Kovács Orsolya, a Westend marketingigazgatója.

Havi 32 ezer forintot költenek a budapestiek

A budapestiek elsősorban ruházati/divatcikkekre vadásznak (48 százalék) és sokan érkeznek cipővásárlási céllal (36 százalék) is. A megkérdezettek csaknem fele (40 százalék) csak nézelődik, ebben amúgy nincs nagy különbség a nők és a férfiak között. A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy szívesen intézi ügyeit a bevásárlóközpontban.

A reprezentatív kutatásban arra is rákérdeztek, hogy mennyit költenek a vásárlók a bevásárlóközpontokban. Ha a szupermarketekben beszerzett élelmiszert nem számoljuk bele, akkor ez az összeg havi 31 ezer 850 forintra jön ki.

A válaszadók közel negyede (23 százalék) mondta azt, hogy 20-40 ezer forintot szán nem élelmiszer jellegű termékekre, 17 százalékuk pedig ennek a felét, mintegy 10-20 ezer forintot vásárol el. 16 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint havi legalább 40 ezer forintot szánnak erre a célra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS